Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
817 illetve ágazatokat érintő, célzott általánosforgalmiadó-csökkentésnek van gazdaságélénkítő, gazdaságfehérítő hatása. Az elemzéseink ugyanakkor egyértelműen mutatják, hogy azokban a termékcsoportokban, amelyekben az elmúlt években áfakulcscsökkentés történt, ez az intézkedés hosszú távon általában nem járt a fogyasztói árak csökkenésével, sőt az elemzett termékcsoportok egy részében emelkedtek is a fogyasztói árak. Tehát igazából a gazdaságélénkítések és a gazdaságfehérítés lehetnek az érvek, amelyek az áfakulcsokat csökkentik, a fogyasztóiár-csökkenés nem egyértelműen bizonyítható. Mindez azt támasztja alá, hogy az áfacsökkentésnek hosszú távon nincs árcsökkentő hatása, az árak alakulását alapvetően egyéb gazdasági és termelési tényezők, főleg a keresleti-kínálati viszonyok határozták meg. Mindezek alapján az Állami Számvevőszék álláspontja évek óta változatlan. Mivel a fogyasztási típusú adók meghatározó súlyt képviselnek a költségvetés stabilitásában, a bevételi oldal biztosításában, ezért ezek kivetése és hatékony beszedése a magyar gazdaság növekedésének meghatározó tényezője. Ezzel szemben a munkát terhelő adók további mérséklését indokoltnak tartjuk, és fenntartjuk az ezzel kapcsolatos javaslatainkat is. (9.00) Tisztelt Ház! 2019-ben folytatódott a költségvetési stabilizációnak és a gazdaság dinamizálásának több éve tartó folyamata. Ezek a folyamatok a Covid-19 járvány hatására 2020-ban megtörtek, de pozitív következményei 2020-ban is éreztetik hatásukat, mivel biztonságosabb alapot teremtettek a gazdasági visszaesés káros következményeinek enyhítéséhez. E fejlemények közül az alábbiakat emelem ki. Egyrészt az államadósság GDP-hez viszonyított szintjének folyamatos és jelentős csökkentése hozzájárult a hazánk iránti befektetői bizalom erősödéséhez. Ugyanakkor az államadósság nominális összege az elmúlt években is emelkedett, ami növeli a finanszírozási kockázatokat. Ezért is fontos, hogy az államadósságon belül jelentősen mérséklődött a devizaadósság aránya, a finanszírozásban pedig lényegesen nőttek a hazai és ezen belül a lakossági megtakarítások. Ezzel összhangban Magyarország külső eladósodottsága számottevően javult. Másrészt a dinamikus gazdasági növekedés hatására nemcsak a foglalkoztatás szintje nőtt meg, hanem a munkaerő értékesebb erőforrássá vált. Ennek következtében a munkáltatók többsége 2020-ban a gazdasági visszaesés ellenére is létszámának megtartására törekedett, illetve a járványtól kevésbé érintett munkáltatók a nyár folyamán elhelyezkedési lehetőséget tudtak kínálni a munkahelyüket a veszélyhelyzet idején elvesztők részére. Harmadrészt a magyar költségvetés éveken keresztül jó néhány száz milliárd forinttal megelőlegezte az EU társfinanszírozásában megvalósuló programok uniós bevételeit, ezáltal felgyorsítva a célzott fejlesztéseket hazánkban. A megelőlegezett összegek beérkezése egy kritikus időszakban, reményeink szerint, mérsékeli majd az államadósságot. Negyedrészt a gazdaság kifehérítése érdekében hozott intézkedések hatására javult az adóbeszedés hatékonysága, és ez az idei gazdasági visszaesés idején is stabilizálóan hat a költségvetés bevételeire. Tisztelt Képviselők! Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. A Számvevőszék a jelentések mellett e törvényi előírásnak való megfelelés érdekében készít elemzéseket, tanulmányokat a tanácsadó tevékenysége keretében. A Számvevőszék elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Amint az expozém elején már kiemeltem, a Covid-19-világjárvány alapjaiban változtatta meg az életünket és változtatja meg a mindennapokban is, illetve a pandémia brutális hatással van a gazdasági és költségvetési folyamatokra, így a ma kezdődő parlamenti vita jóval túlmutat a ’19-es költségvetés makrogazdasági folyamatainak értékelésén. Csak a legutolsó IMF-értékelés szerint a 2008-2009-es válsághoz képest kétszer súlyosabb hatással lesznek a világra a most kibontakozó és ma zajló folyamatok. Mindezekből következően alapvető jelentősége van az objektív helyzetértékelésnek. Ennek támogatása érdekében az elmúlt hetekben több elemzést is nyilvánosságra hoztunk, amelyekben a
