Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
816 A 2019. évi makrogazdasági folyamatokról készült elemzésünkben rögzítettük, hogy a magyar GDP növekedése 2019-ben 4,6 százalék volt, ami meghaladta a világ, az Európai Unió, illetve az eurózóna átlagát, valamint fél százalékponttal a költségvetésitörvény-javaslatban foglalt makrogazdasági előrejelzést, amelyet egyébként nagyon sokan Magyarországon, szakértők is, optimistának minősítettek, a 4,1 százalékot is. A GDP alakulására a legjelentősebb hatást a beruházások és a fogyasztás bővülése gyakorolta. Az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresetek ’18-ról ’19-re nemzetgazdasági szinten 11,4 százalékkal nőttek. Ehhez többek között a munkaerő megtartásáért folytatott versenyhelyzet, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékos növekedése járult hozzá. A foglalkoztatási ráta ’19 decemberében 60,8 százalékos volt, ami 0,7 százalékkal haladta meg a ’18. év végi adatot. A ráta emelkedését támogatta, hogy nőtt a munkaerő iránti kereslet, és az állam több, munkaerőpiacot ösztönző intézkedést tett a korábbi években. 2019-ben a fogyasztói árindex emelkedése 3,4 százalékos volt. Az inflációt felerősítette az élelmiszerárak 5,4 százalékos növekedése, a jövedéki adó emelkedése és a háztartások élénkülő kereslete is. A belső fogyasztás dinamikus emelkedése ellenére az import a tervezettnél csak 0,1 százalékponttal nőtt nagyobb mértékben, összefüggésben azzal, hogy az export növekedése viszont 1,1 százalékponttal elmaradt a 2018 júniusában becsült mértéktől. Összességében tehát ’19-ben a külkereskedelmi egyenleg romlása 1,1 százalékponttal még vissza is fogta a GDP növekedését a jó eredmény mellett. 2019-ben az adórendszer súlypontja továbbra is a fogyasztási-forgalmi típusú, valamint a negatív környezeti hatásokat terhelő és az egészségvédelmi célú adókon volt. A gazdaságfehérítés és az adócsalások elleni küzdelem jegyében 2019-től több termékcsoport áfakulcsa csökkent. A GDP bővítéséhez közvetett módon hozzájárultak a gazdaság fehérítését célzó, korábbi években bevezetett és 2019-ben is folytatódó intézkedések. Ezek közé tartozik az online számlázási rendszer működtetése és fokozatos szélesítése, az adóhatóság által készített adóbevallások körének kiterjesztése, a vállalkozások egyszerűsített adózási lehetőségeinek további bővítése. 2019-ben tovább fehéredett a magyar gazdaság. Szilárd meggyőződésem, hogy a magyar gazdaság fenntartható kifehérítése - a foglalkoztatás jelentős bővülésével együtt - az elmúlt évek legjelentősebb gazdaságpolitikai eredménye. Az áfabeszedés hatékonyságának javítása európai szinten is kiemelkedő, az online pénztárgépek, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése és az online számlarendszer révén jelentősen zsugorodott a hazai feketegazdaság, tisztultak a piaci viszonyok. Az áfarés, azaz a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség 2018-ban 140 milliárd euróra rúgott az Európai Unióban, ami átlagosan 9,2 százalékos értéknek felelt meg. A számok évek óta lassú, de biztos javulást mutatnak, ugyanakkor az egyes országokban igencsak eltérő kép tárul elénk. Romániában például 33,8 százalékos volt az áfarés 2018-ban, míg Svédországban mindössze 0,7 százalékos, azaz a svéd államnak sikerült beszednie az áfa csaknem teljes összegét, és Magyarország ekkor 8,4 százalékos áfaréssel a régió élén végzett, és valóban 2019-ben ez tovább folytatódott, ahogy ez el is hangzott, az Eurostat becslései szerint 7 százalék körüli. De maradva a ’18. éves adatoknál, Lengyelország 9,9 százalék, Csehország a 12 százalék, illetve a 20 százalékos szlovák értékkel lehet összevetni és értékelni igazán az előrelépést, amely az Európai Unióban az egyik legnagyobb előrelépés. A magyar állam áfabeszedési hatékonysága egyébiránt a nyugat-európai országok szintjén áll az adatok alapján, sőt a német, osztrák, belga és épp brit értéknél is jobb. 2017-hez képest a legnagyobb, 5,1 százalékpontos csökkenést épp Magyarország érte el az áfarés tekintetében. Mindezt azért emeltem ki, mert a fehérítés sok száz milliárdos bevételt jelent a költségvetésnek, miközben növeli az átláthatóságot, fair viszonyokat teremt a gazdaság szereplői számára, és jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét. Ezért mondjuk, hogy a magyar gazdaság fenntartható és európai szinten is kiemelkedő kifehérítése a korrupció elleni rendszerszintű fellépés egyik leglátványosabb és megkérdőjelezhetetlen eredménye. Az áfabeszedéssel kapcsolatban röviden ki kell térjek az áfacsökkentéssel kapcsolatos kezdeményezésekre, hiszen ezek időről időre felmerülnek. Kétségkívül az egyes termékcsoportokat,
