Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
788 Köszönjük. Most megadom a szót Gurmai Zitának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Engedje meg, elnök úr, hogy gratuláljak az alelnökségéhez. Ez az első alkalom, hogy az elnöklése alatt én hozzászólok. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár úr! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat túlnyomó többségében technikai módosításokat tartalmaz. Az MSZP konstruktív ellenzékként természetesen nem ellenzi a magyar Országgyűlés jogharmonizációs tevékenységét, a törvényi és rendeleti szabályozás párhuzamosságának megszüntetését és a jogi környezet egyszerűsítését. Erre a törvényre azonban nem mondhatunk igent. Annak, hogy tartózkodunk, formai és tartalmi okai vannak. Nem támogathatjuk ugyanis, hogy a törvényeket felváltsa a rendeletek útján történő szabályozás. Ez egy demokratikus párt számára nem lehet opció. És arra sem tudunk igent mondani, hogy a törvényjavaslatban külön kiemeltek olyan repülőjáratokat, amelyeket az állam- és kormányfő, valamint a miniszterek használnak majd a hivatalos útjaik során. Azt gondolom, hogy önök éppen eleget repkedtek már az adófizetők pénzén, ezért nincs szükség semmilyen további kedvezményre. Különösen úgy, hogy ezeket a kedvezményeket önök semmivel sem indokolták. Egyébként azt örömmel látjuk, hogy klímaügyben a Fidesz bár lassan, de elkezdett alkalmazkodni a válsághoz, hiszen nem is olyan régen a klímaválságot önök még hisztinek, az Európai Bizottság klímacéljait pedig abszurdnak minősítették. Önök eddig, ahol csak lehetett, hátráltatták az egész Európai Unióban elfogadott törekvést, hogy 2050-re megszüntessük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ám úgy látszik, hogy most mégis hajlanak rá, hogy elérjük ezt a célt, persze ebben azért valószínűleg nagy szerepe lehet annak is, hogy a klímavédelemre nagyobb összegű uniós támogatást lehet kicsikarni. De ha már elindultunk ezen az úton, javasolom, hogy nézzünk egy kicsit távolabbra is, mert a klímaválság sokkal nagyobb probléma, mint amit önök eddig elfogadtak belőle. Mi is történik ma a világban? A hőmérséklet emelkedésével a sarkköri jégsapkák olvadásnak indultak, a tengerszint emelkedik, milliárdnyi ember lakóhelye kerülhet víz alá. Mind gyakoribbá válnak az extrém időjárási események. Aszályok, óriási esőzések, viharok és hurrikánok teszik egyre veszélyesebb hellyé földünket. Egyes területeken állandóvá válik a vízhiány, emiatt kevesebb élelmiszert lehet termeszteni. Olyan betegségek jelennek meg, amelyek korábban az adott területeken ismeretlenek voltak. Mindezek következtében emberek tömegei hagyják el élhetetlenné vált lakóhelyüket, és kezdenek elvándorolni oda, ahol jobbak az életfeltételek. Ha másért nem, hát az utóbbi miatt érdemes lenne megfontolniuk a klímavédelem hatékonyabb képviseletét, feltéve, hogy a migráció megállítása önöknek valódi céljuk, és nemcsak egy politikai hecckampány egyik szólama. Egyébként Magyarországnak alapvető érdeke, hogy élen járjon a klímavédelemben, hazánk és általában a Kárpát-medence ugyanis az éghajlatváltozás által súlyosabban érintett, fenyegetett területek közé tartozik. A hőmérséklet nálunk már most a világátlag felett emelkedik. Elhúzódó forró időszakokra, hőhullámokra és kevesebb csapadékra kell számítanunk. Ez nem üres riogatás. Magyarországon egyre enyhébb a tél, egyre több az aszály. A Duna teljes hazai szakaszán többször is megdőltek a valaha mért legalacsonyabb vízállásrekordok. Feltették már a kérdést maguknak, hogy mi lesz a gyermekeinkkel, unokáinkkal, ha az időjárás ilyen ütemben változik? Mi lesz, ha négy-öt hónapig 40-50 fokos forróságban leszünk kénytelenek élni? Honnan lesz vizünk, hogy legalább ihassunk, és valamilyen mezőgazdaságunk maradhasson? Erről szól a klímavédelem. Arról, hogy erre a válsághelyzetre megoldást kell találnunk. És nem évtizedek múlva, hanem azonnal. A Föld természeti erőforrásainak rombolása, kizsákmányolása a kapitalizmus velejárója, árnyoldala. Éppen ezért a környezetvédelem egyben a kizsákmányolás, a kapitalizmus elhajlásai elleni küzdelmet is jelenti. Önök szeretik ezt úgy elferdíteni, mint ha a környezetvédelem a fejlődést gátolná, holott ez nem igaz. Nem a fejlődést kell megállítani, hanem a kapitalizmus működését kell környezetbaráttá tenni. Nem szabad mindent alárendelni a multinacionális cégek és a tőke profitérdekeinek. Újra kell gondolni a hulladékgazdálkodást, a közlekedés- és iparpolitikát, egész egyszerűen azért, mert nincs másik bolygónk. És igen, változtatnunk kell a lakosság szemléletén is.
