Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
789 De tudnunk kell, hogy ez csak úgy lehet hatékony, ha az emberek lehetőségein is változtatunk. Ma ugyanis az elszegényedő emberek egyre inkább visszaszoktak a korábban szmogot okozó szén- és fatüzelésre. Ezen csak állami segítséggel lehet változtatni. Egyszerre kell tehát kezelnünk a lakhatási válságot és a városok levegőtisztaság-javításának ügyét. Ezért hirdetett meg az MSZP egy olyan programot, amely egyszerre fűtés- és épület-korszerűsítés, és amivel fűtésváltást lehet elérni. A mi programunk konkrét intézkedéseken alapul, s nemcsak olyan szólam, mint amikor Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarország klímabajnok, amit szerinte Brüsszel is elismer. A miniszterelnök valószínűleg fordítva nézhette az Eurostat statisztikáját, mert azon bizony az szerepel, hogy Magyarország az utolsó előtti helyen áll az uniós államok között az áramtermelés megújuló forrásból történő előállítása terén. A mi klímapolitikánk alapja a fenntartható fejlődés. Mi azt mondjuk, hogy kímélni, védeni kell a vizeinket, a levegőt, a talajt és az élőhelyeket. Hosszú távú gazdasági növekedést csak akkor lehet fenntartani, ha alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz és csökkentjük annak mértékét. Ennek érdekében vállalnunk kell, hogy az éghajlatvédelmi megállapodás célkitűzéseit a határidők előtt érjük el, ezzel segítve, hogy 2050-re Európa energiatermelése szénmentes legyen. Csak olyan fejlesztéseket támogatunk, amelyek a jövő károsítása nélkül szolgálják a jelen érdekeit. (19.10) Támogatjuk a környezetbarát technológiák használatának terjedését. A megújuló energiaforrásokra épülő energiatermelést maximális támogatásban kell részesíteni. A szélenergia kihasználását ellehetetlenítő szabályozást és a napenergia alkalmazását drágító adót pedig el kell törölni. Kezdeményezzük, hogy az állam fektessen be a dekarbonizációba, és támogasson olyan vállalatokat, amelyek magas színvonalú környezetbarát technológiával gyártanak magas színvonalú termékeket. Javasoljuk a káros anyagokat kibocsátó vállalatok megadóztatását. Nem fákat kivágni és betonozni kell, ahogy eddig önök tették, hanem ahhoz, hogy csökkentsük a városi légszennyezettség mértékét, növelni kell a zöldfelületek nagyságát. A közlekedés fejlesztését a kötöttpályás közlekedés irányába kell elmozdítani. Ahol erre nincs lehetőség, ott buszcsereprogrammal kell növelni az elektromos meghajtású járművek arányát, és ezúttal lehetne cserélni. Támogatni kell a magyar családok otthonainak energetikai korszerűsítését, ez egyébként a háztartások rezsiköltségeit is csökkenti. Ennek érdekében egy olyan alapot kell létrehozni, amely biztosítja a felújításokhoz szükséges forrást. Egy ilyen korszerűsítés azonban jelentős mértékben, körülbelül 20-25 százalékkal csökkenti a fűtési célú kiadásokat, a megtérülést követően pedig újabb 20-25 százalékkal csökken a fűtés költsége. Ezzel a háztartásoknál 40-50 százalékos energiamegtakarítást lehetne elérni. Támogatjuk az európai zöldmegállapodást, amely az emberek jóllétének növeléséről szól, illetve arról, hogy bolygónkat megóvjuk a jövő generáció számára. Európa klímasemlegessé tétele és természetes környezetünk védelme nemcsak egy lehetséges opció, hanem az egyetlen lehetőség arra, hogy a jövőnk élhető legyen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Megadom a szót Schmuck Erzsébetnek, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP és jómagam is mint zöldpolitikus, mindig üdvözlöm és üdvözöljük, hogy itt az Országgyűlésben az éghajlatváltozás kérdésköre napirenden van, mert tudjuk azt, hogy az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása, és eléggé nagy a baj. Azt gondolom, hogy jól tudják, jól ismerik önök is azokat az adatokat, miszerint a kutatók azt mondják, hogy a Kárpát-medencében a hőmérséklet-emelkedés üteme 30-40 százalékkal gyorsabb, mint az Egyenlítő térségében - gondoljuk végig, hogy ez majd milyen következményekkel jár. Ez azt is jelentheti, hogy hazánkban az évszázad végéig akár 3,5-4,5 Celsius-fokkal is emelkedhet az éves hőmérséklet az 1971-2000-es időszakhoz képest. Nem hiszem, hogy túlzás, amikor azt mondjuk, hogy most már a 24. órában vagyunk. Mindenkinek ajánlom figyelmébe, érdemes megnézni az Attenborough-filmet a Netflixen. Látni kell azt, hogy milyen gyorsan történnek a változások. Tehát itt a gyorsaság az nem egyenletes ütemben történik,
