Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
786 azt, hogy egyre több autó jelenik meg, bele lehet venni, vagy hogy - nem is tudom - egyre kevesebben használnak talán tömegközlekedési eszközöket, de attól függetlenül látszódik a növekvő tendencia, és ez nem a Fidesz-kormánynak betudható egyébként, meg nem neki köszönhető, hogy addig meg csökkent ez a tendencia, ilyen volt a gazdasági környezet, amiről egyébként az egész elmúlt harminc év tehet. Mindent összegezve nem tudom még azt mondani, hogy támogatni fogjuk a javaslatot. Szeretnénk hozzá majd esetleg apróbb módosításokat benyújtani, és reméljük, hogy azok meghallgatásra kerülnek; annak fényében tudom majd azt mondani, hogy támogatjuk-e vagy nem támogatjuk a javaslatot. Köszönöm. ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. (A szólásra emelkedő dr. Gurmai Zitának:) Gurmai Zita képviselő asszony helyett Aradszki András képviselő úr következik - bocsánatot kérek a képviselő asszonytól -, a KDNP vezérszónoka. Parancsoljon, képviselő úr! DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslatról, magáról a tartalmáról olyan sok mindent nem érdemes beszélni, már csak azért sem, mert egy alapvetően technikai jellegű törvénymódosítás van előttünk, amely egyrészt módosítja az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéről szóló 2007. évi LX. törvényt, másrészt az üvegházhatású gázok kereskedelméről, közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló 2012. évi CCXVII. törvényt, és ennek a technikai jellegű módosításnak vannak jogharmonizációs célú, valamint a nemzetközi jogi környezet változása miatti indokai, illetve szükséges az is, hogy a hazai szabályozás átláthatóbbá váljon, egyszerűsödjön a szabályozás, és ennek érdekében a deregulációs célok is tudjanak teljesülni. Azt kell mondanom, anélkül, hogy belebocsátkoznánk a részletekbe, hogy - ahogy az expozéban is elhangzott - a magyar kormány, amikor a klímapolitikával kapcsolatos jogi szabályozásról van szó, akkor mindig határozottan és megfelelő időpontban hajtotta végre a jogharmonizációs feladatokat, összhangban az európai uniós és a nemzetközi szabályokkal, ami azt is mutatja, hogy felkészült szakembergárda kezeli ezeket a kérdéseket, aminek az általános képe azt mutatja, hogy sikeres volt eddig is, mert Magyarország a nemzetközi környezetben egyrészt a célokat tudta vállalni, másrészt az ahhoz illeszkedő eszközrendszereket időben és kellő hatékonysággal tudta megteremteni, ki tudta alakítani a szükséges rendszereket, például az EU ETS-rendszerét is. Ennek a módosításnak az indoka például a 2021-től 2030-ig tartó IV. kereskedési időszakban alkalmazandó új uniós klímapolitikai jogi aktusoknak való megfelelés, másrészt a deregulációs és jogharmonizációs környezeten túl a hazai szabályozás átláthatóvá tétele céljából megszünteti a párhuzamos törvényi és kormányrendeleti szintű szabályozásokat - ezeknek a kiküszöbölése egyébként jogtechnikai szempontból rendkívül indokolt volt -, hatályon kívül helyez kiüresedett fogalmakat tartalmazó rendelkezéseket, és ez, ahogy előbb is mondtam, megerősíti az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás törvényi kereteit. Azt lehet látni az előttünk lévő törvényjavaslat mögöttes tartalmából, nevezetesen, hogy ez a törvényjavaslat is megfelelően fogja szolgálni azt a nagy célt, amelyben 2015-ben az Európai Unió, a világ többi része az ENSZ égisze alatt megállapodott, nevezetesen hogy a klímavédelem szempontjából szükséges intézkedéseket, vállalásokat megtették a tagállamok. Ebben a körben is ismételten hangsúlyozni kell, hogy Magyarország a párizsi klímaegyezményben úgy vett részt, olyan hozzájárulásokat tett, amelyek európai uniós szintű vállalásokat jelentettek, amely európai szintű megállapodásokat egyhangúlag hozta meg akkor az Energia Tanács, és terjesztette elő Párizsban. Ez jelezte azt, hogy az Európai Unió nagyon ambiciózus módon áll a klímavédelemhez, és meg kell mondanom, hogy abban a légkörben azért számunkra furcsa volt, hogy az ambiciózus célok nem mindig nyertek elfogadást, de ennek az alapvető oka az volt, hogy a világ üvegházhatásúgázkibocsátásához az Európai Unió elenyésző... - nem azt mondom, hogy elenyésző, de jóval kevesebbel járul hozzá, mint mondjuk a nagy kibocsátók, az Egyesült Államok, Kína, India, Brazília, Ausztrália, és lehetne sorolni tovább. De ettől függetlenül azt lehet mondani, hogy a magyar kormány már akkor
