Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
787 is a magának vallotta az európai célokat, az ambiciózus európai tervek elfogadásában és érvényesítésében aktívan részt vett. Ha a Párizzsal kapcsolatos fejleményeket nézzük, 2015-ben volt ez az egyezmény, ma 2020-at írunk, és meg kell mondani, hogy globális szinten nem állunk jól a klímavédelemmel kapcsolatban. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a klímaváltozással kapcsolatos vállalást, nevezetesen azt, hogy 2050-ig az átlaghőmérséklet növekedése nem fogja meghaladni az ipari forradalom előtti hőmérsékletnek a másfél százalékát, ehhez képest azt lehet látni, hogy az elmúlt években egyrészt a madridi tanácskozáson - nem kongresszuson - nem történt előrelépés, akkor is az említett nagy kibocsátók vonakodtak attól, hogy emeljék a Párizsban elfogadott ambíciószintjüket, az Európai Unió és Magyarország ott is aktívan vett részt abban, hogy ezeket a szinteket növelni kellene. 2020-ban tartunk tehát, és azt lehet elmondani, ha megnézzük az OECD Energia Ügynökségnek a legutóbbi adatait, azt lehet látni, hogy jelen pillanatban az üvegházhatású gázok kibocsátása globális szinten nemhogy csökkenne, hanem növekedési stádiumban van. Egyes szakértők azt mondják, hogy ez természetesen átmeneti jellegű, az átalakulásnak egy természetes következménye, én nagyon bízom benne, hogy így is lesz, mert közös érdekünk az, hogy a klímaváltozással szemben megtaláljuk a megoldásokat, és ebben közös ambiciózus célok kellenek. Ahogy az előttem szóló képviselőtársam is említette, Magyarország élen jár abban, hogy már törvényi szinten szabályozza azt a 2020. évi XLIV. törvényben, hogy milyen reális ambiciózus célt tűzött ki magának az üvegházhatású kibocsátásokkal kapcsolatban, ami azt mondja, hogy 40 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő vagy céloz meg 2030-ig, ami az Unióban az elsők között van. Azt lehet látni, hogy e tekintetben az Unión belül is vita van az intézmények és a tagállamok között, az intézmények alatt értem az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a tagállamokat, különböző elképzelések vannak. Az bizonyos, hogy már az Európai Bizottság által előterjesztett 50-55 százalékos cél is egy megemelt ambiciózus szint 2030-hoz képest, ez is mutatja, hogy az Európai Unió elkötelezett a klímavédelem iránt, és Magyarország ezzel a törvényben rögzített 40 százalékos kibocsátáscsökkentési elvárással jelentős mértékben hozzá tud járulni a később meghatározott európai uniós cél eléréséhez, már csak azért is, mert Magyarország részesedése a kibocsátásból nem túl jelentős az Európai Unión belül. (19.00) És azt is hozzá kell tenni, hogy Magyarország azon kivételes országok közé tartozik, ahol a gazdasági növekedés úgy ment végbe az elmúlt 15-20 évben, hogy nemhogy növekedett a kibocsátás, hanem csökkent. Ezt nagyon kevés ország tudja magáról elmondani. Ez komoly európai uniós országoknál sem valósult meg, de vannak olyan országok, ahol ez a fajta kettősség nagyon szépen megvalósult, hogy nőtt a gazdaság, de csökkent a kibocsátás mértéke. (Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azt gondolom, hogy ilyen szempontok mellett és ilyen nehéz helyzetben a 2020. évi XLIV. törvény elfogadása is mutatja a kormány elkötelezettségét, mint ahogy mutatta már 2015-ben is az elkötelezettségünket a klímavédelemben, és mutatja az is, hogy a magyar gazdasági szereplők számára is megéri és indokolt az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentése, s meg tudják valósítani úgy a gazdasági növekedésben való részvételüket, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása nem növekszik. A magyar tervek is kellően ambiciózusok, már csak abból a szempontból is, hogy milyen módon tudjuk ezt az irányt fenntartani, hogy csökken a kibocsátás, de nő a gazdaság. Ebben nagy szerepe lesz a közlekedésben történő változásoknak, annak, hogy az elektromos gépjárművek térnyerését támogatja és erősíti a kormány, s ezáltal Magyarország egy élhető ország lesz, az egyik legjobban élhető ország lesz a klímavédelmi szempontokat is figyelembe véve a közeljövőben. Ismerve a tárca szakértelmét, ismerve azt, hogy európai uniós szempontok alapján is a jogszabályok implementálása megfelelő minőségű, és ismerve a kormány elkötelezettségét, amelyet a parlament is megerősített a 2020. évi XLIV. törvénnyel, a KDNP részéről támogatni fogjuk az előterjesztés elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK:
