Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 20. péntek - 170. szám - Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KÁLLÓ GERGELY (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

2283 elé akadályt, hogy ha ennél több vezeték- vagy több keresztneve van külföldi családból származó gyermeknek, akkor azt viselhesse tovább. Én nagyon örülök, hogy maximum két utónév jegyezhető be, illetőleg, ha korábban több volt, akkor nyilatkozni kell, hogy melyik kettőt választja. Én tudom, hogy persze egy szülő azt szeretné, ha gyermeke különleges lenne, és még a névviselésében is megkülönböztetett a többiektől, de mikor meghallottam, hogy három-négy utóneveket adnak gyermekeknek, akkor nekem mindig az szokott eszembe jutni, hogy először a szülőknek kéne saját magukkal valahogy rendezni a saját pszichés helyzetüket. (17.30) Úgyhogy örülök neki, hogy ez a jogszabályhely ennek korlátot szab. Az utónév-változtatás kérdése. Nagyon örülök neki, hogy az emberek kezében az egyetlen utónév megváltoztatására is lehetőség lesz és általánosan lehetőség lesz. Meg kell hogy mondjam, hogy évről évre kiadják az akadémiai döntéseket az új elfogadható keresztnevekről, és amikor most ezt utoljára, pár hete láttam, akkor már azt fogalmaztam meg magamban, hogy egyre gyakrabban vannak olyanok, hogy a gyerekeket a saját szüleiktől kell elsősorban megvédeni, merthogy olyan utóneveket adnak, amelyek, azt gondolom, a gyerekeknek nagyon gyakran inkább a társadalmi életben való eligazodásukat nehezítik és nem könnyítik. Nagy mennyiségű és csodálatos nevek vannak Magyarországon, amit a gyerekeknek adni lehet, és azt gondolom, hogy aki abból nem tud választani, az számomra elég sajátságos, de mindegy. Az a lényeg, hogy az utónév-változtatás rendszere üdvözítő. Korábban - most úgy tűnik, remélem, nem figyelmetlenségből - nagyon komoly társadalmi vita kerekedett abból, hogy az anyakönyvi nyilvántartásban a jogalkotó bevezeti a „születési nem” kifejezést. Korábban csak az volt, hogy a „nem”, tehát ez a bizonyos j) pont, és most a „születési nem”. Nagyon sokan azt mondták, hogy ez azzal fog járni, hogy ha valakinek az adottságai alapján olyan a személyi helyzete, hogy élete során nemet kell váltania, akkor majd emiatt, hogy a születési nemet kell az anyakönyvbe bevezetni, ez akadály lesz. Minden egyes nyilvántartásban, sőt akár, ha valaki ingatlant ad-vesz is, a születési nevet is be kell írni a hivatalos nevéhez. Ugye, azért nagyon fontosak ezek a dolgok, mert vannak emberek, például a házasságkötés eredményeként az asszonyok, aztán a válás, aztán az újabb házasságkötés, tehát egy-egy asszony négy-öt nevet viselhet az élete során, és ha a korábbi életviszonyaiban is már voltak jogügyletei, akkor ahhoz, hogy valamelyest lehessen követni, hogy itt ugyanarról az emberről van szó, természetes velejárója a hivatalos ügyintézésnek, hogy az első, a születési neve is be legyen jegyezve. Ily módon, amikor egy személyállapoti helyzet előtt áll egy ember, akkor bizony szükség lehet arra, hogy a nyilvántartásban a születési neme kerüljön eredendően meghatározásra, mert természetesen később, ha megfelelő jogszabályi eljárások útján és a megfelelő igazolások kiadása után nemváltás történik, akkor úgyis bevezetik ezt a nyilvántartásba, de ettől még, hála istennek, az ő lehetőségei nem szűnnek meg azzal, hogy az eredeti születési neméhez képest megváltozzon a neme. És akkor szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét egy fontos kérdésre, méghozzá azért, mert nagyon örülök neki, hogy Kálló Gergely képviselőtársam felvetette azt a kérdést, hogy tessenek megfontolni, hogy a bíróságoknak jogi lehetőséget kell adni arra, hogy a személyállapotú nyilvántartásba valamilyen módon be tudjanak tekinteni és adatot tudjanak lekérni. Egy konkrét helyzetet szeretnék elmesélni, effektíve velem történt meg, tehát meglehetősen autentikus a történet. (Dr. Orbán Balázs Soltész Miklóssal beszélget.) Bizonyára tudják, nagyon sokszor van olyan, hogy egy per során valamely perelt vagy perlő fél elhalálozik. Amikor a felperes halálozik el, gyakorlatilag nincs olyan nagy gond, mert majd a jogutódja fogja folytatni a pert, hiszen a felperes jogutódjának ez érdeke, de amikor az alperes hal meg, a jogutódnak egyáltalán nem érdeke, hogy az alperes jogutódjaként perelve legyen, ezért az a helyzet, hogy amíg nem folytatnak le hagyatéki eljárást, addig nem lehet a pert folytatni. Én nyolc éve nem tudok egy pert azért befejezni, mert a perelt fél meghalt, és a családja nem hajlandó a hagyatéki eljárást lefolytattatni. Ha a bíróságoknak lenne arra lehetősége, hogy a személyállapoti nyilvántartásokba be tudjanak tekinteni, ahol ők látják, hogy az elhalálozott embernek ki a gyermeke, vagy ha nincs, akkor ki a felesége, akkor azzal, hogy a nyilvántartásból megkapják ezt az adatot, közölhetik a felperessel, és