Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2284 folytatódhat a jogutód ellen a per. (Dr. Orbán Balázs a helyén ülve Nacsa Lőrinccel beszélget, aki mellette áll.) Úgyhogy nagy tisztelettel kérem, bár látom, államtitkár úrnak fontos elfoglaltsága van, de hadd hívjam fel erre a figyelmét, hogy tegyék már meg, hogy a bíróságok - természetesen ehhez jogalkotás kell - az anyakönyvi hivatal által vezetett nyilvántartásokba betekinthessenek kifejezetten az adott ügyben, azért, hogy az folytatódhasson, illetőleg befejeződhessen mielőbb. Ha ezeket az adatokat megkaphatnák, igencsak könnyűvé tennék a perlést a polgároknak. Köszönöm figyelmüket. (Sebián-Petrovszki László tapsol.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kíván-e még valaki szólni? (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem Orbán államtitkár urat, kíván-e reflektálni. (Dr. Orbán Balázs jelzésére:) Parancsoljon! DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nagyon szépen köszönöm a pártpolitikai logikán túlmutató támogatást a javaslat mögött, és különösen szeretném megköszönni a szószóló úrnak is a támogató felszólalását azzal együtt, hogy elismerte, valóban ez a nemzetiségi önkormányzatokra egy komoly feladatot ró, de úgy tűnik, abban egyetértünk, hogy ezt a feladatot el kell végezni és éppen a nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok jogainak érvényesítése érdekében. Köszönöm az ezzel összefüggő támogatást. Ha megengedik, pár dologra szeretnék reagálni, ha megtalálom a papírjaimat. (A jegyzetei között lapoz.) Igen, az anyakönyvvezetők munkájának elismerésére vonatkozó kérdések kapcsán én itt személyesen is szeretném megerősíteni, hogy pályafutásom egyik korábbi szakaszában pont ezen a területen anyakönyvvezetői felügyelői feladatot láttam el jogi referensként minisztériumi szinten, úgyhogy én pontosan tudom, hogy milyen, néha heroikus küzdelmet folytatnak és munkát végeznek az anyakönyvvezetők, úgyhogy én is szeretném megköszönni nekik a munkát. Itt az anyakönyvi rendszerrel kapcsolatban egy alapkérdést kell meghozni, ami tisztázza is azokat a kérdéseket, amelyeket a képviselő úr felvetett, mert ezek, ugye, rész-egész viszonyban állnak egymással, hogy hova is tartozzon az anyakönyvi nyilvántartás: az önkormányzatokhoz tartozzon vagy az államhoz tartozzon, mármint olyan értelemben, hogy a központi közigazgatáshoz vagy az önkormányzatokhoz. Mi azt a választ adtuk erre a kérdésre az elmúlt tíz évben, hogy ez maradjon az önkormányzatoknál, mert ez ott van a legjobb helyen, viszont akkor azt gondoljuk, hogy az önkormányzatoknak a feladata egyrészt az anyakönyvvezetők megfelelő bérezése, másrészt a megfelelő munkatervezés, a megfelelő humánerőforrás-létszám kialakítása, illetőleg azzal is egyetértek, hogy kulcsfontosságú, amit ön említett, az anyakönyvi alapiratoknak az őrzése. Erre külön is szeretném kérni az önkormányzatokat, hogy figyeljenek oda, ezek ugyanis pótolhatatlan és nemcsak muzeális értékkel bíró, hanem azon is túlmutató, a magyar állam működése szempontjából nagyon fontos iratok. Többen is említették, képviselő asszony és képviselő úr is említette a betekintés jogát. Itt elhangzott a bíróságoknak, illetőleg más szerveknek a pusztán betekintéssel való hozzáférése az anyakönyvi nyilvántartáshoz. Én azt tudom mondani, hogy ha a kormány ez ügyben nyitott, tehát ha van erre vonatkozó módosítási szándék, akkor mi ezt érdemben megvizsgáljuk. Egészen eddig azért az volt az eljárásrend, hogy az anyakönyvi nyilvántartási adatokból építkezik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás volt az a központi nyilvántartás, amelyhez ilyen széles körben biztosított volt a hozzáférés, és amit a többi hatóságok használtak; egész egyszerűen azért, mert amíg nem létezett elektronikus anyakönyvi nyilvántartás, addig a betekintést fizikailag nem is lehetett megvalósítani, mert a bíró nem tudott lemenni az anyakönyvvezetőhöz, ott lemenni az irattárba, és megnézni az adatokat. Másrészt a papíralapú eredeti anyakönyveknek a helyes módon történő olvasása, abban a javítások meg a változtatások speciális módszerrel kerülnek feltüntetésre, olyan szakképzettséget igényelt, amivel más hatóságok, illetőleg más szervek nem rendelkeztek.
