Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló törvényjavaslat általános v... - FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
2221 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Most soron következik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/13662. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Most megadom a szót Fülöp Attila államtitkár úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. (12.10) FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Életvédelem és munkahelyvédelem - az idei járvánnyal terhelt esztendő legfontosabb feladatai. A szociális intézményekben és a területhez tartozó megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában a kettő átszövi a mindennapjainkat. A szociális dolgozók helytállnak az életvédelemben, a megváltozott munkaképességű foglalkoztatás pedig a járvány ellenére is folyamatosan bővül, vagyis nemcsak megóvjuk a munkahelyeket, de bővítjük is azokat. Az állami Kézmű például ebben a foglalkoztatási formában a járvány kezdete óta közel 1800 új munkahelyet létesített. Megerősítjük a munkahelyeket, ezért indítottuk idén év elején az útjára az „Érték vagy” programot. De nemcsak megtartjuk a járványban, hanem újakat is hozunk létre, mert a munka esélyt, reményt és lehetőséget jelent. Különösen igaz ez a megváltozott munkaképességű emberek életében. A sajnálat helyett az egyenlő esélyekre építünk, ezért nem segélyeket, hanem esélyeket teremtünk. 2010 óta ez a stratégia érvényesül: segélyezés helyett munkaalapú gazdaság épül hazánkban. A kormány gazdaságvédelmi akciótervének legfontosabb célkitűzése a munkahelyek védelme, illetve újak teremtése. Szeretnénk még szorosabbra fűzni a szociális területen is a piaci és az állami szektor felelősségvállalását, becsatornázva ebbe a területen kiemelkedő nemzetközi szaktekintélyeket, megmutatni, hogy a megváltozott munkaképességű honfitársaink értéket teremtenek. Tisztelt Ház! Azt az utat kívánjuk folytatni és kiszélesíteni, amin 2010 óta járunk. Ma Magyarországon mintegy 360 ezer aktív korú, megváltozott munkaképességű személy él. Az elmúlt évek intézkedései együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy tíz év alatt a 18 százalékos szinthez képest 44 százalékra bővüljön a foglalkoztatási ráta ebben a célcsoportban. Ez tehát azt jelenti, hogy közel 155 ezer ember, aki megváltozott munkaképességű, végez jelenleg munkát. Tisztelt Ház! Amikor 2011-ben a kormány a megváltozott munkaképességű emberek támogatási rendszerét átalakította, azt alapozta meg, hogy aki szeretne dolgozni, az tudjon is, lebontva ezáltal azt a képzettársítást a fejekben, mely szerint a megváltozott képesség megszűnt képességet, értéket előállítani nem képes állapotot jelent. De a feladat itt még nem ért véget. Célunk, hogy morálisan és gazdaságilag is ne csak jók legyünk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában, hanem a legjobbak a térségben. Amikor az idei év elején elindítottuk az „Érték vagy” programot, nemzetközi cégóriások és hazai vállalkozások tapasztalatait csatornáztuk be a programba. Ők azt állítják, hogy egy munkahelyen százalékos arányban a foglalkoztatók elégedettebbek a megváltozott munkaképességű munkavállalóikkal, mint a többi dolgozóikkal, mert motiváltabbak, elkötelezettebbek. Vélhetően ez az oka, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy kevesebb adót fizetnek, és több megváltozott
