Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 20. péntek - 170. szám - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló törvényjavaslat általános v... - FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:

2222 munkaképességű embert foglalkoztatnak. Így például, hogy számmal is alátámasszam, havonta átlagosan 8500 munkaadónak nem kell ma szociális hozzájárulást fizetnie, mindemellett 44,5 ezer munkavállaló foglalkoztatását segítik ezáltal. Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat célja, hogy ezt a típusú munkavállalást eredményesebbé, sikeresebbé és erősebbé tegye. Érinti az ellátórendszer működését, a pénzbeli ellátásokat, az eljárásrendet, a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat. A módosítások és javaslatok együtt azt szolgálják, hogy aki képes, az tudjon munkát végezni, és ehhez minden segítséget megkapjon. A rokkantsági és rehabilitációs ellátás egyes szabályainak módosítása a foglalkoztatást segíti, másik részük az eljárások egyszerűsítését, az ügyfelekre és az eljáró hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentését szolgálja. Tisztelt Ház! A törvénymódosítás két kiemelt célja a következő. Először is: a rokkantsági és rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó kereseti korlát megszüntetése. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a pénzbeli ellátások folyósítása mellett keresőtevékenység végezhető, de ha az abból származó jövedelem három hónapon keresztül magasabb a minimálbér másfélszeresénél, akkor az ellátás megszüntetésre kerül. A törvényjavaslat elfogadásával ez a kereseti korlátozás megszűnik a jövőben. Ez az intézkedési szabályozás egyszerűsödése révén segítheti a megváltozott munkaképességű személyek további foglalkoztatását, csökkenti az ügyfelekre, munkáltatókra háruló adminisztratív terheket, mérsékli a hatósági feladatokat, egyértelműbb, átláthatóbb helyzetet teremt. A törvénymódosítás második kiemelt célja a rehabilitációs hozzájárulás szabályozásának módosítása. A hatályos szabályozás értelmében ugyanis, amennyiben egy munkáltató 25 embernél, 25 főnél többet alkalmaz, és a megváltozott munkaképességű emberek száma meghaladja a dolgozók létszámának 5 százalékát, úgy és csakis úgy mentesül a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Az egyik legfontosabb gazdasági célkitűzés, hogy bővítsük azoknak a gazdasági társaságoknak a számát, amelyek megváltozott munkaképességű munkaerőt foglalkoztatnak. Ezért a következő módosítást javasoljuk; először is: a köznevelésben sajátos nevelési igényű fiatalok alkalmazásának ösztönzését. Mivel a cégek körében egyre szívesebben alkalmazzák az MMK-sokat, ezért ezzel párhuzamosan nő a felelősségük, hogy segítsék a sajátos nevelési igényű fiatalokat felnőttéletük kezdetén, miután elvégezték a tanulmányukat. Ezért ezeknek összehangolásával a javaslat kibővíti az 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szintet. Így a javaslat szerint beleszámíthatnak ebbe a körbe a köznevelésből kikerülő sajátos nevelési igényű pályakezdők, valamint a felsőoktatásban végzett, fogyatékossággal élő hallgatók 23 éves korukig, mert fontos cél, hogy a látás-, hallás-, értelmi vagy beszédfogyatékos, illetve autizmus spektrumzavarral élő, sajátos nevelési igényű fiatalok pályafutásukat ne munkanélküliként kezdjék, hanem esélyt kapjanak a hasznos, tartalmas életre. Ezzel mintegy hatezer fogyatékos és sajátos nevelési igényű fiatalkorúnak nyújtunk segítséget. A második cél ennél a változtatásnál a mentori segítségnyújtás biztosításának megerősítése. Erősebbé és hatékonyabbá teheti a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, beilleszkedését a célzott személyes támogatás. És azt is szem előtt kell tartani, hogy sokan küzdenek az információhiányból fakadó bizonytalansággal a megváltozott munkaképességű személyekkel szemben, hiszen félni mindig attól szoktunk, amit nem ismerünk. Akkor lép mindenki hátrébb a zebrán álló vak embertől, ha nem tudja, mit kezdjen az adott helyzettel, vagy nem biztos abban, hogy hogyan tud segíteni. Azért riadunk meg, amikor egy kerekesszékes új munkatársunk van, mert nem dolgoztunk még kerekesszékessel, és nem tudjuk, hogy a helyzetet hogyan kezeljük. Mindezek tekintetében fontos kiemelni, hogy a munkavállalás sikerességét az is segíti, ha a munkatársak elfogadóak és segítőkészek tudnak lenni az egészségi állapotból adódó korlátok leküzdésében. Ezen folyamatban kulcsszerepük van a foglalkozási rehabilitációs mentoroknak. Ők azok, akik a munkáltatónál a megváltozott munkaképességű munkavállalók, pályakezdők munkahelyi beilleszkedését, munkavégzését, munkahelyének megőrzését segítik. Ez a törvényjavaslat most lehetővé teszi, hogy a munkáltatók a kötelező foglalkoztatási szint számításakor figyelembe vehessék a legalább 4 órában foglalkoztatott mentorokat is. Megteremtjük tehát annak a lehetőségét, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló beilleszkedését minden munkahelyen mentorral, egyéni tanácsadással erősítsük. Tisztelt Ház! Számos kedvezményes juttatás segíti most is a munkavállalást, az érintettek foglalkoztatását. Idén több mint 43 milliárd forintot fordítunk a védett foglalkoztatásban dolgozók bér-