Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2073 irányba, hogy ugyanilyen képzésre tegyenek szert, hogy ugyanilyen nyelvismeretet szerezzenek, hogy egyébként a világ elitegyetemei felé igyekezzenek, mint ahogyan Juhász Hajnalka képviselő asszony is mondta, hogy igen, amennyiben nem ilyen intézményekben szerezzük a különböző végzettségeinket, vagy nem ilyen intézmények segítenek bennünket a nyelvtanulásban, illetve a világról való ismereteink megszerzésében, úgy igenis egy nehéz feladat már megugrani a hazai oktatási rendszer, illetve a világ elitegyetemei közötti szakadékot, ha szabad így fogalmazni. Én tehát azt kérdezném tisztelettel a miniszterhelyettes úrtól, hogy hogy van, hogy ilyen mértékben differenciálnak. Az egyik alapítványi és magániskolától megvonni igyekeznek a forrásokat, a másiknak odaadni; az egyik alapítványi és magániskolát bevonni igyekeznek a közoktatási rendszer keretein belülre, a másikat kilökni onnan; az egyik alapítványi és magániskolát mesés összegekkel látják el közpénzből a válság kellős közepén, a másiktól pedig azt a minimális néhány tíz millió forintnyi támogatást megtagadják. Az egyik intézménynek, amely nyelvismereteket, illetve egyéb, világban használatos és a XXI. században nagyon jól használható ismereteket kíván oktatási intézményként átadni a legkisebbeknek vagy a kicsit nagyobbaknak, a működését most ellehetetleníteni igyekszik a kormányzat, ugyanakkor saját maga ugyanezekkel a célokkal megfogalmaz egy alapítványt, illetve egy közoktatási centrumot, amelyen keresztül egyébként ugyanezeket a célokat kívánja elérni, mint az önök által ellehetetleníteni készült oktatási intézmények. Én ellentmondásokat vélek felfedezni, tisztelt miniszterhelyettes úr, ebben a javaslatban, illetve abban az egész csomagban, amit látunk és amiről most beszéltem. Én megköszönöm tisztelettel, ha ön válaszokat tud adni ezekre a felvetett kérdésekre. Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy általános kritikával szeretném kezdeni. Hallhatta, hogy ellenzéki képviselőtársaim elég sok bizonytalanságot, kérdést megfogalmaztak a hozzászólásaikban. Nagyjából mindenki azzal kezdte, hogy egyetért a kimondott célokkal, az itt elhangzott célokkal, ugyanakkor ezt-azt-amazt nem látják át. Egy picit szerintem ez az előkészítés kritikája is lehet, hogy az előterjesztett javaslatból mindezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. Szerintem ilyen módon jobban kellene figyelni az előterjesztésekre, hogy ezeket a kérdéseket esetleg meg is lehessen spórolni, vagy a felkészülés során jobb szívvel tudják az ellenzéki frakciók is megkezdeni a munkát és a saját döntés-előkészítési folyamatokat. Én magam is azt alá tudom húzni, sőt egy kicsit tovább is időznék azon, hogy a kimondott célok mennyire fontosak és mennyire jelentősek. Általánosságban beszélt az államtitkár úr, miniszterhelyettes úr és Juhász Hajnalka képviselő asszony, illetve a Fidesz vezérszónoka is arról, hogy milyen lemaradásaink vannak egymás történelmének, saját történelmünknek az ismeretében, és hogy dacára annak, hogy milyen politikai és más átfogó jellegű kihívásokkal nézünk szembe, mennyire nem tudjuk ezt az egységet ilyen módon megteremteni, mennyire nem tudunk egymásra számítani, vagy legalábbis nem tudjuk még kihasználni az ebben lévő lehetőségeket. Láthatjuk, hogy nagyon komoly politikai megosztottság, politikai problémák is szabdalják az itt élő országokat, nehezítik az együttműködést, és ezeknek egyébként vannak a történelem sajátos értelmezéséből fakadó okai is. Illetve vannak olyan nagyon-nagyon komoly környezeti kihívások is, amelyek egyre erősödnek, ami megint csak abba az irányba mutat, hogy erősíteni kéne az együttműködését - akár a Kárpát-medencét nézzük, akár egy nagyobb képet, egy közép-európai térséget - az itt élő államoknak, hiszen mondhatjuk, hogy egy sorsközösségben vagyunk, és a jó együttműködés az alapja annak, hogy ezekkel a rendkívül fontos problémákkal, rendkívül nehéz problémákkal meg tudjunk küzdeni. Ebben bizony egy nagyon-nagyon fontos folyamat lehet, ha ezt egy picit megpróbáljuk így is katalizálni, hogy jobban megismerjük, megértsük egymást, és ezzel készítsünk elő egy olyan folyamatot, hogy a politikai együttműködéseknek is egészen más terepe lehessen. Hogy mennyire nehéz a helyzet, azt egy tegnapi döbbenetes példa is mutatja, ha már a Kárpát-medencéről beszélünk: láthattuk mindannyian, hogy kihirdették Romániában a Trianon-törvényt, ami egészen gyalázatos,
