Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - Az ülésnap megnyitása - A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáró l szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2039 Engedjék meg, hogy kiemeljem a vendégoktatói ösztöndíjprogram létrehozásának a kérdését, ami a magyar nyelvet és kultúrát külföldi felsőoktatási intézményben oktatók számára jelent majd érezhető anyagi támogatást. Említést kell tenni egy olyan kérdésről is, amely álláspontom szerint még átgondolásra szorul. A javaslat megtiltaná a tartós külszolgálatra történő kihelyezést olyan államba, amelynek a kihelyezett korábban állampolgára volt, és ez alól felmentést a kihelyező szerv vezetője csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter egyetértésével adhatna. Megítélésem szerint a rendelkezés a meglévő állampolgárság esetében helyénvaló, a hatályos jogszabály így is rendelkezik, ez összhangban van a genfi konvencióval, illetve a diplomáciát szabályozó nemzetközi joggal, de a megszűnt állampolgárságra történő kiterjesztése személyes álláspontom szerint nem indokolt, hiszen itt jogi relevanciáról nem beszélhetünk, csak a megbízhatóság kérdése merülhet fel, amit persze lehet szabályozni másképp is, egy jelenlegi szabályozás is ezt tartalmazza azzal, hogy csak a meglévő állampolgárság esetén tiltja a kirendelést a fogadó országba. Az, hogy ezúttal is technikai módosítások fekszenek előttünk, és alapvető változtatásra nincs szükség, annak elismerése, hogy a 2016-os külügyi törvény kiállta az idők próbáját. Köszönöm, hogy meghallgattak, és támogatom a törvényjavaslatot. Kérem az önök támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dudás Róbert képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A tegnapi napon is egy külszolgálattal kapcsolatos törvényjavaslatot is tárgyalt az Országgyűlés, és én akkor elmondtam, és szeretném ezt itt most megerősíteni, hogy rendkívül fontosnak tartom, hogy lehetőség szerint a világ minden pontján, de legalábbis a legtöbb pontján legyen Magyarországnak külképviselete, legyen szó nagykövetségről vagy konzulátusról. Fontos egyébként, hogy nem lehet úgy csoportosítani ezeket az országokat, hogy fontos és kevésbé fontos, inkább én azt a megközelítést használnám, hogy fontos és még fontosabb országok. Legyen szó akár az Amerikai Egyesült Államokról, az arab övezetekről, Latin-Amerikáról vagy Ázsiáról, ezek nagyon fontosak. Nagyon fontos volt a tegnapi, a Lengyel Köztársasággal közösen a vízum kérdésében történő törvényjavaslat általános vitája, és ezt is nagyon fontosnak tartom. Nagyon fontos tevékenységet végeznek, nagyon fontos az ország politikája, gazdasága és megítélése szempontjából. Nagyon fontos az ő helyzetük rendezése és a megbecsülése is. Megmondom önnek őszintén, hogy számos kérdés merült fel bennem. Azt gondoltam, hogy az expozét követően válaszokat kapok néhányra. Inkább csak generált, így szíves engedelmével én ezeket most föltenném, természetesen úgy, hogy paragrafust is említek, hogy államtitkár úr is tudja, hogy konkrétan miről van szó. A 4. § kapcsán a tartós külszolgálat ellátására az a kormánytisztviselő helyezhető ki, aki nem állampolgár, és korábban sem volt állampolgára a fogadó államnak. Eddig a 2016-os törvény értelmében ez így szólt, hogy nem állampolgára a fogadó államnak. Tehát az került most be a törvényjavaslatba, hogy nem is volt állampolgára a fogadó államnak. Azt gondolom, hogy ez eleve számos kérdést fölvethet, de ha megnézzük a következő pontot, az (1) bekezdés g) pontjában pedig azt fektették le, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter egyetértésével ez alól felmentést lehet adni. Tehát akkor eleve nem értem, hogy miért kellett ezt így beletenni. Véleményünk szerint ez így nem teljesen hiteles, nem teljesen korrekt. 5. §: „A kihelyező vezető a kihelyezett tartós külszolgálatát az (5) bekezdés d) pontja szerinti azonnali hatályú végleges hazarendeléssel - indokolás nélkül - visszavonhatja és megszüntetheti.” Itt az „indokolás nélkül” kifejezést, ami egyébként számos helyen előfordul a törvényjavaslatban, ezt tartom, nem is kicsit diktatórikusnak. Tehát egyébként ennek az egésznek a szövegezése még véletlenül sem a demokratikus formát vette fel, sokkal inkább a diktatórikusat. Miért van benne ez az „indokolás nélkül”, akár ebben a passzusban, akár más helyen? Esetleg, ha a nyilvánosság kizárását
