Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - Az ülésnap megnyitása - A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáró l szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2040 célozná meg, az diplomáciai esetekben még akár elfogadható is bizonyos esetekben, ugyanakkor azt másképp kellene fogalmazni. Ez így véleményünk szerint kérdéses. A 7. §-ban „Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezési, illetve a kihelyező okirat módosításához, ha a kihelyezett a kihelyező vezető egyoldalú döntése alapján hivatali érdekből más állomáshelyre vagy más tartós külszolgálati munkakörbe kerül áthelyezésre.” Ennek értelmében a kihelyezettet át lehet helyezni más állomáshelyre a beleegyezése nélkül. Szintén a demokráciát nagy ívben kerülő, csakis diktatórikus megfogalmazásról van szó. Ez abszolút nem korrekt. Azt gondolom, minimum az lenne, hogy hallgattassék meg a másik fél is. A 16. § értelmében „a határozott idejű áthelyezés, illetve a kirendelés megszűnésekor vagy megszüntetésekor a kormánytisztviselő minden esetben a felek megállapodásától függetlenül, az áthelyező vagy küldő kormányzati igazgatási szervnél kerül továbbfoglalkozásra”. Itt is az van, hogy függetlenül attól, hogy esetleg ő mit szeretne, nincs mese, ha akarja, ha nem, ő ott kerül továbbfoglalkoztatásra. Egyrészről lehetőségként teljesen jó és teljesen érthető, ugyanakkor itt a megfogalmazásokkal, azt gondolom, komoly problémák vannak. 17. §: „A kirendelés a minisztérium hivatali szervezete vezetőjének egyoldalú döntésével vagy a fogadó szerv kezdeményezésére - indoklás nélkül - megszüntethető.” Nem ismétlem magamat, megint az indoklás nélkül, bár itt „indoklás”-t írnak az „indokolás” helyett, ezt most vettem észre; megint ez az „indoklás nélkül”. Csak és kizárólag, amit az irányítás és a külső szerv eldönt, annak úgy kell lennie. Utolsóként a 21. §; számos más paragrafust is feljegyeztem magamnak, de ezekre szeretnék most fókuszálni. 21. §: „Hatályát veszti a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény.” Nem tudom, hogy ez hogy került ide, hogy ennek mi köze a témához. (8.50) Ez a törvény, a 2017. évi LXXII. törvény 34 részből áll, és ezekből összesen egynek van köze a most tárgyaltakhoz, a 30.-nak. A vendégoktatói ösztöndíjprogram szabályozásáról szól. Most ez egy elírás benne, ezt a részt akarják kivenni, vagy pedig ténylegesen az egész törvényt? Mert annak még lenne értelme, ha a vendégoktatói ösztöndíjprogramról ez a törvényjavaslat rendelkezik, akkor ezt a 2017-es törvényt módosítják, és az hatályát veszti, de hogy az egész törvény, amely 34 pontból áll, hogy veszti hatályát ennek értelmében, az nehezen értelmezhető. Összefoglalva és talán meg is ismételve azt, amivel kezdtem, rendkívül fontosnak tartjuk a külszolgálaton végzett munkát, a külszolgálat munkatársainak hatékony és az ország külpolitikáját, gazdaságát segítő munkáját, hogy ennek érdekében tegyünk meg mindent, legyen egy olyan szabályozás, ami egyébként ezt elősegíti, lehetőség szerint a két fél megállapodása kell hogy alapul szolgáljon, és mindkét fél megelégedésére történjen. Természetesen, hogy az ország érdeke az elsődleges. Ezeket a diktatórikus pontokat kérem, hogy gondolják át. Kérem államtitkár urat, hogy az utolsóként említett 21. §-t nézze meg, hogy megállja-e helyét. Minden, az ország hatékonyságát előrevivő dolgot a Jobbik támogat, az ilyen diktatórikus lépéseket viszont véleményezzük. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Juhász Hajnalka képviselő asszony, a KDNP-képviselőcsoport vezérszónoka. Öné a szó, képviselő asszony. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszterhelyettes úr és Zsigmond Barna Pál képviselőtársam is részletesen ismertette a törvényjavaslatot, én ezért azokat szeretném most kiemelni, amelyeket én is fontosnak tartok a törvényjavaslat és a módosítás kapcsán. Azzal kezdeném, hogy a külképviseletben és a tartós külszolgálatban dolgozók részéről egy rendkívül magas szintű elkötelezettség várható el, amit ezek a módosítások elősegítenek. A külképviseletről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosítására irányuló alábbi javaslat a tartós
