Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - Az ülésnap megnyitása - A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáró l szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2038 és a kormánytisztviselő jogait és kötelezettségeit, valamint a kirendelésre és annak megszüntetésére vonatkozó szabályokat. Ennek kapcsán olyan garanciális szabályok beépítésére is sor került, amelyek szerint a kirendelésre a kormánytisztviselő egyetértésével kerülhet sor, illetménye nem csökkenhet, álláshelye a központi kormányzati igazgatási szervvel nem szűnik meg, így a kirendelés megszűnése esetén eredeti állomáshelyén tovább foglalkoztatható. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat végül, de nem utolsósorban tartalmazza a külszolgálati törvény technikai jellegű pontosítását, ami érinti a törvény hatályának kiterjesztését, a szakdiplomata jelölésére való jogosultságot, a tartós külszolgálatra történő kihelyezés feltételeit, az ideiglenes berendelés szabályait, a tartós külszolgálatnak a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetését, valamint a munkaköri és rangok szerinti besorolás szorzószámait. A törvényjavaslat biztosítja továbbá azt is, hogy a külszolgálati törvény rendelkezései összhangba kerüljenek a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel, figyelemmel a külügyi-külgazdasági közfeladat-ellátásban részt vevő, egységesen és integráltan működő intézményi struktúrára. Tisztelt Országgyűlés! A fentiekre tekintettel kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek, és megköszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az új külügyi törvényt az Országgyűlés 2016 júliusában fogadta el. Széles körű egyeztetés övezte, ha nem is támogatta mindenki, az MSZP tartózkodott, kifejezetten ellene csak Gyurcsány Ferenc emberei voltak. A törvény számos régóta időszerű kérdést rendezett, de a legfontosabb, a diplomatákat leginkább érintő eleme a külszolgálatot ellátók járandóságainak gyökeresen új szabályozása volt: véget vetett annak a szocialista rendszerből itt ragadt beidegződésnek, hogy a diplomata kap egyszer egy itthoni fizetést és ráadásnak egy külföldi fizetést. Méltó bérezést állapított meg, és lehetővé tette, hogy a kiküldött maga döntse el, hogy a költségtérítést hogyan használja fel, ezzel növelve a kihelyezett mozgásterét, egyúttal a felelősségét is, és nem utolsósorban jelentősen csökkentette az ezzel összefüggő adminisztratív terheket. (8.40) A törvény első technikai jellegű módosítására még ugyanannak az évnek a végén sor került. Finomhangolásról volt szó, ami főként a kiküldöttek házastársai és más családtagjai tekintetében teremtett tisztább viszonyokat. Idén tavasszal az Eximbankról szóló törvénnyel együtt egyszer már módosítottuk a külügyi törvényt, de ezek a módosítások is technikai jellegűek voltak, amelyeket más jogszabályok megváltoztatása tett szükségessé. Így érkeztünk el a mostani felülvizsgálathoz. A módosítás ezúttal is döntően technikai jellegű, ahogy hallhattuk ezt államtitkár úr expozéjából is. Bevezeti a szakkonzul, vagyis a konzuli tisztviselői feladatokat is ellátó „szakdiplomata” fogalmát. Egyszerűsíti és egyértelműsíti az azonnali hatályú hazarendelés és az azonnali hatályú felmentés szabályait, utóbbi esetében meghatározza, hogy a foglalkoztatotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén kifizetett összeg nem haladhatja meg a foglalkoztatottat megillető végkielégítés összegét. A törvény szerint a továbbiakban nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kihelyező okirat módosításához, ha a kihelyező vezető egyoldalú döntése alapján hivatali érdekből más állomáshelyre vagy más tartós külszolgálati munkakörbe kerül áthelyezésre. Szabályozza a Külgazdasági és Külügyminisztérium kormánytisztviselőinek az Információs Hivatalhoz történő kirendelését is. Erre legfeljebb két évre, a kormánytisztviselő egyetértésével kerülhet sor, illetménye nem csökkenhet, álláshelye nem szűnik meg, így a kirendelés megszűnése esetén fennakadás nélkül tovább foglalkoztatható. Végül a javaslat egyszerűsíti az adminisztratív munkakörben dolgozók munkaköri besorolását.
