Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - Az ülésnap megnyitása - A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáró l szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2037 Elsőként megadom a szót Magyar Levente úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, miniszterhelyettesnek, a napirendi pont előterjesztőjének. Miniszterhelyettes úr, öné a szó. MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosítására irányul. A törvényjavaslat olyan, a tartós külszolgálathoz kapcsolódó szabályok módosítását célozza, amelyek a tartós külszolgálati rendszer megfelelő működése érdekében elengedhetetlenül szükségesek. A külszolgálati törvény módosításának célja a megfelelő jogi környezet kialakítása, tehát a törvény rendelkezéseinek végrehajtása és a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatok jogszabályi szintű rendezése. Általánosságban elmondható, hogy a törvényjavaslatban szereplő módosítás az egységes alkalmazhatóságot szolgálja, ezzel jelentős mértékben hozzájárul az egységes külképviseleti rendszer megfelelő működéséhez. A módosítások sorában elsőként említendő, hogy bevezetésre kerül a speciális konzuli feladatokat ellátó szakkonzul terminológiája, aki olyan speciális szakdiplomata, aki a külképviseleteken a szakdiplomata feladatai mellett konzuli tisztviselői feladatokat is ellát. Fontos módosítást jelent az, hogy tartós külszolgálatra a továbbiakban már nemcsak olyan személy nem helyezhető ki, aki adott pillanatban állampolgára a fogadó államnak, hanem olyan sem, aki korábban állampolgára volt annak. Ugyanakkor ez egy főszabály, a korábbi állampolgársághoz kapcsolódó feltétel alól, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter egyetértésével, a kihelyező szerv vezetője felmentést adhat. E módosításra biztonsági okokból, illetve a diplomáciai mentességek fogadó állambeli érvényesítése, valamint a külszolgálati élethez kapcsolódó személyes integritás biztosítása miatt van szükség. A tartós külszolgálatra kihelyezettek folyamatosan bővülő tevékenysége szükségessé tette a vezetői és adminisztratív munkakörök átstrukturálását, ennek értelmében létrehozásra kerül a regionális gazdasági igazgató, valamint a területi informatikai vezető munkaköre. Ezzel párhuzamosan a regionális rendszergazda munkakör megszüntetésre kerül. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a tartós külszolgálat megszűnésének és megszüntetésének egyes jogcímeinek pontos felsorolását. A módosítás értelmében lehetőség nyílik arra, hogy kormányzati érdekből a Külgazdasági és Külügyminisztérium kormánytisztviselőit az Információs Hivatalba rendeljék ki, ezzel lehetővé válik, hogy a KKM-ben dolgozó, illetve korábban a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén szolgálatot teljesítő kormánytisztviselő az Információs Hivatal állományába kerüljön anélkül, hogy a küldő szervnél fennálló jogviszonyát meg kellene szüntetni. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a magyar nyelv és kultúra külföldi felsőoktatási intézményekben történő oktatásának és megismertetésének, valamint a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás hatékonyabb támogatásának biztosítására működő vendégoktatói ösztöndíjprogram szabályait jelenleg a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény tartalmazza, a jogalkalmazás megkönnyítése, valamint az egységes külképviseleti rendszer kialakítása érdekében szükség van e szabályoknak a külszolgálati törvényben történő átvezetésére. Az előttünk fekvő módosítási javaslat ennek az igénynek is eleget tesz. Fontos megemlíteni, hogy a módosítással sor kerül a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén az informatikai rendszerek üzemeltetésével, a biztonsági, biztonságtechnikai és titkos ügykezelési tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátását végző, de egyébként a KKM-mel jogviszonyban álló kihelyezettek, valamint az EU Állandó Képviseletre egyébként kihelyezettek közötti illetménykülönbség megszüntetésére, tekintettel arra, hogy ezen kihelyezettek azonos feltételek szerint végzik munkájukat. A módosítás eredményeképpen a külügyi feladatellátás és a tartós külszolgálatra történő felkészülés sajátosságaihoz illeszkedően kiegészül a tartós távolléti formák köre, és sor kerül a részletszabályok rögzítésére. A módosítás egy újabb jogintézményt bevezetve szabályozza azt az esetet is, amikor külpolitikai, külügyi igazgatási vagy külügyi biztonsági érdekből határozott időre a kormánytisztviselő más szervnél történő foglalkoztatása indokolt. A javaslat részletesen rendezi a kirendeléssel érintett szervek
