Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BÁNYAI GÁBOR (Fidesz):
2019 Magyarországon Németország után? Ez miért bűn? A legtöbbünknek Samsung telefonja van, a tévénk is az, az autók nagy része koreai Magyarországon; jelentős része koreai. Az miért baj? A kínaiak: nem veszem elő - elment Keresztes képviselő úr - a kínai vasútfejlesztést, mert elővehetnénk azt is, amiben benne vagyunk. Azt megkérdezhetnénk egyébként a francia barátainktól, hogy ők miért nem hoztak egy ilyen konstrukciót Magyarországnak. Volt róla szó, 2002-ben, annak idején még bejelentette Medgyessy Péter, hogy Párizstól Budapestig, majd Bukarestig fog érni a TGV. Azóta is szeretnék utazni rajta, mert az egy jó konstrukció lett volna. Nem érkezett meg, nem jöttek. Az, hogy ez milyen lesz, önök azt mondják, hogy ez rossz üzlet lesz, majd meglátjuk. Egy biztos: maga a költség, az építés költségének közel 40 százaléka adók formájában vissza fog térülni a megépítés során, tehát ha így vesszük, ez egy másik konstrukció. De az miért nem zavarta sosem önöket, amikor itt mindig mészárosoznak, meg tiborczoznak: a hozzánk köthető vállalkozók mindösszesen a közbeszerzéseknek a 7 százalékát nyerik el. A Strabag kit nem zavart eddig önök közül? Soha nem zavart. (Mesterházy Attila közbeszól.) Hát, megnyerik! De az önöket már nem zavarja! De bocsánat! Zavarja önöket? Hát, nem zavarja. A Swietelsky? Nem zavarja önöket. Csak mindig a magyar tulajdonú cégek zavarják önöket. Ez nekem... Tudom én, értem, ez egy nagyon jól bevált formula, mészárosozni, tiborczozni, de mondjuk el a magyar embereknek, hogy a közbeszerzések nagyon nagy részét osztrák, német cégek viszik el. Ó, a szocialista kormányok alatt még több volt, úgyhogy hagyjuk ezt a kérdést, és zárjuk is le ezt a részét, mert ez így nem igaz. A kiárusítás gyakorlatilag nem nálunk történt meg, ezt sose felejtsék el; és többségében 30-as telefonnal rohangálunk vagy telefonálgatunk, az akkor Matávot elég olcsón juttatták oda német állami telefontársaság javára. Az volt a kiárusítás, amikor odaadták ezek a baloldali kormányok, az összes magyar állami infrastruktúrát lényegében odaadták. Vissza kell menni, de csak a kiárusításról volt szó. Vissza kell menni. Menjünk vissza! Odaadták külföldi, francia, német, olasz állami cégek részére. (Mesterházy Attila közbeszól.) Ez a kiárusítás! (Mesterházy Attila: Vissza kell venni!) Vásároljuk is vissza, jól mondja a képviselő úr, vissza kell vásárolni. Kicsit drágábban, mint ahogy eladták sajnos nekik, de ez a sorsunk. De térjünk vissza egy kicsit az alaptörvény-módosításra! Az első része, miután Arató képviselő úr bennünket homofóbnak meg fajgyűlölőnek, rasszistának is nevezett, azért ezt tisztázzuk, hogy ki micsoda. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokban.) Kérem szépen, az emberiség történetének az a része, ami a mediterrán térségben és Európában lezajlott - levezető elnök úr ehhez jobban ért -, az a kultúrkör, ami itt kialakult az elmúlt 5-6 ezer évben, amióta írva vagyon a történelme ezen népeknek - még akkor messze voltunk -, mindenki tudja, hogy ennek a kultúrkörnek a fő írásának a legelején még az van benne a teremtés adott napján, hogy a Jóisten megteremté az embert saját képmására, férfivá és nővé teremtette. Az a vád ért bennünket korábban az alkotmányozáskor külföldről, hogy hogy merjük beletenni Isten nevét az alkotmányba. A magyar alkotmányban - keresztény, katolikus, református, bármilyen alkotmányt csináltunk, bár az lett volna -, csak annyi volt benne, amit nem tudtak a külföldiek, egy külföldi konferenciára vittem magammal három-négy nyelven kinyomtatva; a parlamenttől kaptam az alkotmány kis, kemény kötésű füzeteit; megmutattam a franciáknak, hogy itt az van benne - reklamáltak, de reklamáltak az olaszok is, a németek is -, tény és való, hogy benne volt az Isten neve. (22.20) Mert úgy kezdődik az alkotmány, hogy Isten, áldd meg a magyart. És ebből olyan hecckampányt csináltak az önök európai képviselői meg az ellenfeleink, hogy erre alapozva gyakorlatilag szinte csak atomtámadást nem vizionáltak a fejünkre, hogy mi bele mertük tenni az Isten nevét. Ne felejtsük el, Giscard d’Estaing volt francia elnök ezért bukott ki az alkotmányozás egy részéből, mert ő a kereszténységre utaló szövegeket akart betenni, hogy Európa múltja honnan is származik. De ez nem egy keresztény kérdés alapvetően, amikor azt mondjuk, hogy az Alaptörvény ezen módosításával megmondjuk, hogy ki az anya és az apa. De miért mondjuk meg? Tehát ez nem evidencia, ahogy elmondotta egyébként Varga-Damm képviselő asszony is, lehetne ezt más törvénybe is beleírni így, de, ha hiszik, ha nem - és elmondta Nacsa képviselő úr is, önök is tudják ezt jól, nem
