Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 18. szerda - 168. szám - Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz):

1940 magyarokat az elmúlt években, nem kéne ezzel is kiszolgáltatott helyzetbe hozni őket. Egyértelmű, hogy nem nyilvános ez a névjegyzék. Keresztes képviselő úr mindenről beszélt, talán mindenről is, ő is egy politikai vádbeszédet tartott a Fidesz ellen, és ő is az „alapvető módosítás” kifejezést használta. Ez nem alapvető módosítás. A választási törvény lényege, a választási eljárás lényege nem módosul. Részletszabályok módosulnak, technikai kérdések módosulnak. Ha meghallgatták volna Varga Szimeon képviselőtársunk expozéját, egy csomó minden kérdésről beszélt, ahogy az államtitkár úr az expozéjában, vagy a vezérszónokunk szintén az expozéban részletesen ismertette azokat a részletszabályokat akár az ismétlés, akár a nemzetiségi kérdés vonatkozásában, a fellebbezés vonatkozásában, iratok megsemmisítése, névjegyzékből törlés, kampányeszközök használata, szavazatszámláló bizottság, a lemondás, és sorolhatnám azokat az apró részletszabályokat, amelyek vonatkozásában én nem hallottam az önök részéről kritikát, hiszen politikai pamfleteket és politikai támadásokat hallottam, de a részletszabályok, a technikai szabályok vonatkozásában érdemi kritikát nem. Amit még mondott, abban viszont mondott egy fontos kérdést, amivel nem értek egyet, és szerintem gondolja át még egyszer, azt mondta, hogy aki külföldön él, az nem tud levélben szavazni. Dehogynem tud! Ha valaki külföldön él, és a lakóhelye külföldön van - hiszen ha valaki életvitelszerűen él valahol, akkor az kell legyen a lakóhelye -, abban a pillanatban a londoni magyar állampolgár is tud levélben szavazni. Amennyiben a lakóhelye Magyarországon van, akkor személyesen tud szavazni, és egyébként pedig személyesen... (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) - mondanám, ötvennel több képviselet van, mint ezelőtt négy évvel volt. (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) Számtalan lehetőség van tehát arra is, hogy ha valaki személyesen szeretne szavazni, akkor felkeresse valamelyik külképviseletet, ahol minden a rendelkezésére áll, és aki személyesen szavazhat, az szavazhat egy egyéni jelöltre és a listára is, aki meg levélben szavaz, az csak listára szavazhat, ismerjük a rendszert. (15.40) S az elvándorlás ma egyáltalán nem jellemző. Ha megnézzük, hogy milyen családtámogatási eszközöket vezetett be a magyar kormány, akár a CSOK-ot, akár a gépkocsivásárlást, akár az ingyenes oktatást, egészségügyet, étkeztetést, akkor ez a csomag így összességében, ha az életszínvonalat hasonlítjuk a nyugat-európai országokhoz - s tekintettel az elmúlt időszakban bekövetkezett jelentős béremelésekre is -, ez már mindenképpen összehasonlítható. Ezért is van az, hogy egyre többen jönnek haza, most már többen jönnek haza, mint ahányan elmennek. Azt gondolom, ez egy örvendetes jelenség. (Derültség a Jobbik soraiban. - Z. Kárpát Dániel: Mindenki röhög azon, amit mondasz!) Én nem röhögök. Az elmúlt alkalommal az észtországi demográfiai adatokat hozta példának, azt az országot, ahol a lakosság száma a legnagyobb mértékben csökkent az elmúlt harminc évben. Ennyit az önök állításának a valóságtartalmáról. Szabó Timeára csak röviden reagálnék, hiszen ő vádaskodik, hazudozik. Ez nem újdonság Szabó Timea részéről. Érdeklődéssel hallom, hogy egy petíciót indítanak. Valószínűleg adatokat akarnak majd gyűjteni, ezzel is készülnek a választásokra, valószínűleg jogellenesen, ahogy azt szokták, kijátszva az adatvédelmi és egyéb jogszabályokat. Azt már megszoktuk, hogy a tények Szabó Timeát nem zavarják, és ők voltak azok, Jávor Benedekkel együtt, akik a vírustagadókat támogatták, nem mi. Olyan szavakat hallottunk, hogy „aljas, sunyi, gyáva, trükközés, rettegés”. Azt gondolom, ez mindent elmond arról, hogy egy jogi jellegű vita helyett micsoda politikai kamuzás folyt Szabó Timea részéről. Végezetül pedig Dúró Dórára szeretnék reagálni. Azért óvatosságra inteném Dúró Dórát, mert nem célszerű, és elutasítom azt, hogy a cigányság ellen hangoljon. Hál’ istennek, vége van a Gyurcsánykormány alatti gárdás cigánygyilkosságos időszaknak. Nem szeretnénk, hogy azok az idők visszatérjenek. S azt se szeretném, ha kilépnénk az európai emberi jogi egyezmény hatálya alól, még akkor sem, ha én is aggodalommal figyelem mint az európai tanácsi delegáció tagja azt, hogy a bíróság a Soros-féle NGO-k hatása alá került. Ez ügyben én is több ízben kérdéssel fordultam a miniszteri bizottsághoz, hogy miért nem tesznek az ellen, hogy a Soros-féle NGO-k behálózták az Európai Emberi Jogi Bíróságot, és ez sérti a bíróság pártatlanságát és az igazságszolgáltatási alapelveket. Azt sem szeretném, ha átalakítanánk a választási rendszert és a cenzust bevezetnénk. Az általános és egyenlő választójogra alapul a magyar választási