Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - Megemlékezés a Nemzeti Gyásznapról - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GIRICZ VERA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
1215 A 2019. év a nemzetiségi jogterület szempontjából a számvetés és újratervezés időszaka volt, így elsősorban stratégiai döntésekről és az azokat kísérő folyamatokról szólt. 2019-ben emlékeztünk meg arról, hogy 25 évvel ezelőtt a hazánkban élő nemzetiségek először lehetőséget kaptak a helyi kisebbségi önkormányzatok megalakítására. A beszámoló 6. része áttekintést ad a nemzetiségi jogok magyarországi helyzetéről, különös tekintettel a fent említett évfordulóra. A beszámoló fókuszában három különböző, de a jogérvényesítési rendszert alapjaiban meghatározó területet érintő változás áll: az ombudsmani jogvédelem, a nemzetiségi önkormányzati rendszer és a törvényi szabályozás. Mindhárom említett esemény szakmai kihívás elé állította a nemzetiségi biztoshelyettest és stábját is, hiszen folyamatos alkalmazkodást, egyben stabilitást kívánt meg az intenzív külső változások ellenére is. A programok száma a biztoshelyettesi intézmény megalakulása óta, vagyis 2012-től egészen 2018-ig töretlenül emelkedett, a vizsgált évben azonban visszaesés következett be. Ennek okai az ombudsmani hivatal költözésével, a lejáró biztoshelyettesi mandátummal összefüggő intenzív, összegző záróidőszak és az újraválasztással kapcsolatos feladatok. Fontos azonban kiemelni, hogy a korábbi választások tapasztalatai szerint a beadványok mennyisége az átmeneti időszakokban legjobb esetben stagnált, de általában csökkent, 2019-ben viszont 6 százalékkal még bővült is a panaszügyek száma, és elérte a 409-et. A biztoshelyettes munkáját 2019-ben is két különálló szervezeti egység segítette: a Nemzetiségi Biztoshelyettes Titkársága, amelynek vezetője dr. Török Tamás, és a Nemzetiségi Jogi Osztály, dr. Varjú Gabriella osztályvezetővel az élen. Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet hatéves biztoshelyettesi mandátuma 2019. október 21-én járt le, így az Alaptörvény és az ombudsmantörvény alapján az ombudsmannak új személyt kellett jelölnie a pozícióra. A kötelező egyeztetési eljárás folyamán az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége és az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyhangú támogatásáról biztosította a korábbi biztoshelyettest. Az Országgyűlés 2019. november 4-én 153 szavazattal ismételten dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébetet választotta a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettessé. Tekintettel arra, hogy a 2019. év cikluszáró év is volt, helyénvalónak tartjuk tehát a visszatekintést. 2013 és 2019 között 1966 panaszügyben járt el a biztoshelyettes, ezek közül 2020. január 1-jére 1866 ügyet már lezárt, 1515 esetben érdemi intézkedésre is sor került. (9.40) Üdvözöljük a biztoshelyettes által kiválasztott szerkesztési módszert, amelynek alkalmazásával a beadványokat az ügyek száma és típusa szerint, valamint a nemzetiség és a beadványozó lakhelye szerinti bontásban mutatja be színes ábrák segítségével, ami számos átfogó következtetésre nyújt lehetőséget, különösen az adatsorok többévnyi változásának összehasonlításában. Általánosságban megállapítható, hogy a biztoshelyettes gyakorlata alapján a nemzetiségek jogait érintő alapvető szabályozás jogi háttere és szövege is kidolgozott, magas védelmi szintet biztosít, így megfelel a hazai adottságoknak és a nemzetközi vállalásainkból származó követelményeknek is. A részletszabályokkal kapcsolatban azonban gyakoriak a jogalkalmazási anomáliák, egyes területeken - így például a nemzetiségi önkormányzati igazgatás, nevelés-oktatás, finanszírozás, kulturális és nyelvi jogok gyakorlása körében - strukturális problémák is megfigyelhetők. Tovább árnyalja az összképet az a körülmény, hogy míg 12 közösség esetében elsősorban a klasszikus nemzetiségi jogokkal kapcsolatos beadványok érkeztek, a roma közösség esetében a szociális, lakhatási és a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő ügyek domináltak. A beszámoló fontosnak tartja kiemelni, hogy a beadványok többségében csak általánosságban - konkrét diszkriminatív eljárás kifogásolása nélkül - utaltak a roma származásukból adódó, hivatali ügyintézés során tapasztalt hátrányokra. A beszámolás évében 70 panasz érkezett, amelyek a nemzetiségi nevelés-oktatás területét érintik, jellemzően a pedagógushiányt, az eszköz és felszerelés hiányosságait és a tankönyvek nemzetiségi tartalmát kifogásoló beadványok. De megjelent a gyermekekkel szembeni iskolai bánásmód tárgyköre is, a tankötelezettség teljesítésének akadályozásával és a magántanulói jogviszony engedélyezésével, valamint a tanodák 2019. évi működési költségeinek állami támogatását érintő problémákkal kapcsolatban. Külön problémakörként jelentkezett a fenntartói jogok helyes gyakorlása.
