Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - Megemlékezés a Nemzeti Gyásznapról - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GIRICZ VERA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
1216 A biztoshelyetteshez a vizsgált évben a nemzetiségi önkormányzatok működését érintően 25 panasz érkezett, amelyeknek visszatérő kritikus témái voltak az összeférhetetlenségi kérdések, a nemzetiségi önkormányzatok finanszírozása, a működési és feladatalapú támogatások, a pályázatok finanszírozási környezete, valamint a helyi és települési nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködést érintő kérdések. Az egyéni és közösségi névhasználat többéves létező probléma a nemzetiségi közösségek számára. E témában több jelzés és egyedi panasz is érkezett a biztoshelyettesi titkársághoz, amelyekre alapozva hivatalból hét vizsgálat indult. A vizsgálatok a beszámolási időszak lezárásakor még folyamatban voltak. A biztoshelyettesi beszámoló kiemeli, hogy 2019-ben kettős jubileumot ünnepeltünk: a nemzetiségi önkormányzati rendszer 25 éves fennállását és az aktuális választások eseménydús időszakát. A folyamat léptékét jól jelzi, hogy 2019-ben 2200 helyi nemzetiségi - köztük 1200 roma - és 62 nemzetiségi területi szintű - ezek közül 20 roma - önkormányzatot választottak, és mind a 13 elismert magyarországi nemzetiség megalakította országos önkormányzatát. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a 2019. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kiírását megelőzően, majd azt követően is 20 beadvány érkezett a biztoshelyetteshez, amelyek egyrészt jogszabálykritikát fogalmaztak meg, másrészt a választási szervek gyakorlatát kifogásolták. A biztoshelyetteshez benyújtott panaszok természetére és rendszerszerűségére tekintettel a nemzetiségi önkormányzati választásokat követően átfogó vizsgálat indítása vált indokolttá. A beszámoló évének harmadik kiemelkedő szakmai kihívása a nemzetiségi jogi törvény átfogó módosításának előkészítése volt. 2017-ben az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a nemzetiségi jogi törvény módosítása tárgyában több tartalmi és technikai módosítást tartalmazó törvényjavaslat-tervezetet dolgozott ki, amelynek különböző változatai kapcsán a biztos és a biztoshelyettes több alkalommal is észrevételt tett, szakértelmével közreműködött a törvény módosításában. A Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága által életre hívott, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága által kiemelten támogatott szakmai munkacsoport tagjaként a biztoshelyettes összesen 58 darab - 27 technikai és 31 tartalmi - szövegszerű módosítást javasolt, valamint 6 általános észrevételt fogalmazott meg a törvény vonatkozásában. A megfogalmazott és részletes indokolással alátámasztott javaslatok közel 90 százalékát a munkacsoport elfogadta. A beszámoló behatóan foglalkozik a 2021. évi népszámlálás nemzetiségeket érintő tennivalóival. Az 1910. évi népszámláláskor a lakosság több mint 45 százaléka vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak, az 1990-es népszámlálás során már csak 2 százaléka. Az Európában is egyedülálló jogi szabályozás és az erre épülő finanszírozási, valamint intézményrendszer lehetővé tette a közösségek lehetőségeinek kibontakoztatását és az identitás megerősödését. Ennek eredményeként a 2011. évi népszámlálás adatai szerint már a lakosság 6,5 százaléka vallotta magát valamely hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. A biztoshelyetteshez 2019-ben több jelzés érkezett a Központi Statisztikai Hivatal gyakorlatának a népszámlálások során gyűjtött adatok feldolgozásával és a 2021. évi népszámlálás előkészítésével kapcsolatban. A felvetett problémák nem pusztán elvi vagy módszertani szinten eredményezhetik az eljárás anomáliáit, de tekintettel arra, hogy a népszámlálás adatsorai hatással vannak az önkormányzatok megalakíthatóságára, a közösségi nyelvhasználati lehetőségeken át a finanszírozási környezetig számtalan területen meghatározóak, hosszú távú hatással lehetnek a közösségek kollektív jogainak gyakorlására is. Ezért a 2021. évi népszámlálás előkészítését érintő nehézségek sokrétűsége és komplexitása okán a nemzetiségi biztoshelyettes álláspontja szerint szükségessé vált egy átfogó vizsgálat indítása. A 2019. év sok szempontból speciális volt, ezért érdemes megfigyelni a 202 program típus szerinti bontását, amelyeket színes diagramok szemléltetnek. Elismerést érdemel a biztoshelyettes által kifejtett tevékenység a V4-es országok ombudsmanjainak együttműködése terén, valamint a biztoshelyettes és munkatársainak részvétele az európai szintű regionális együttműködésben, az emberi és nemzetiségi jogokkal kapcsolatos tudatosság növelésében.
