Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 22. kedd - 151. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
122 szakszervezetek egyetértenek ott abban, hogy nem jött be a kísérlet, mégpedig azért nem, mert elköltöttek rá milliárd forintokban mérhető összegeket, de nem javult a foglalkoztatás. Ráadásul azt is látták, hogy a hiány is elszállna, hogyha még nagyobb mértékben bevezetnék ezt az intézkedést. És egyébként, amikor ilyen javaslatokról beszél, akkor legyen szíves, tegye hozzá, hogy milyen adóemelésekből fedeznék a forrásokat. Tudjuk nagyon jól, hogy az önök pártja adóemelésekben gondolkodik, például újra többkulcsos jövedelemadót vezetnének be, ami, jól emlékszünk, hogy mit jelent, akár 36 százalékos adókulcsot is. Azt is tudjuk... (Tordai Bence közbeszól.) Engedje meg, képviselő úr, hogy végigmondjam! Én is megadtam önnek azt a tiszteletet, hogy végighallgattam. Akkor is végighallgatom önöket, amikor hazudnak. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Szóval, legyenek szívesek, hozzák nyilvánosságra, mondják el a magyar adófizetőknek, hogy milyen adókat emelnének, hogy az ilyen intézkedések forrását előteremtsék (Tordai Bence: Semmilyet!), kiknek kellene előteremtenie a pénzt. (Tordai Bence: Mészáros Lőrincnek!) Mindent összefoglalva: önök támogatják a „munka helyett segély” elvet, mi pedig a munkahelyteremtésben és a „segély helyett munka” alapelvben gondolkozunk. Nem úgy nézem, hogy közelednének az álláspontjaink, de ez nem jelenti azt, hogy a kormánynak ne lennének a tarsolyában olyan intézkedések, amelyek a bérszínvonal emelését, illetve az újabb munkahelyek teremtését szolgálják. Engedje meg, hogy párat említsek is! De még mielőtt megteszem, azt azért elmondanám, hogy Magyarország jobban teljesített még a második negyedévben is, mint az uniós átlag: Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban is nagyobb a gazdaság lassulása. (Tordai Bence közbeszól. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) A bértámogatások, a beruházási támogatások, az adócsökkentések, a tartós és átmeneti adócsökkentések és a hitelmoratórium több mint egymillió családnak jelentett segítséget az elmúlt hónapokban. Ezért is mondhatjuk el azt, hogy már annyian dolgoznak most, mint amennyien januárban, tehát a járvány betörése előtt. Tudjuk persze, hogy további lépésekre van szükség, ezért döntött a kormány arról, hogy meghosszabbítja a hitelmoratóriumot, ez több mint egymillió, 1,6 millió embernek jelent majd érdemi segítséget. Tehát, mindent összefoglalva, az alapjövedelemben nem értünk egyet, de abban biztos lehet, hogy ezeket a gazdasági lépéseket továbbiak követik majd. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport: „A kormány semmit sem tanult” címmel. Öné a szó. SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elkövetkező hét évben Magyarország több mint 18 000 milliárd forintot kap az Európai Uniótól, ami egy egész éves költségvetésünk majd 80 százaléka, és 2019. évi bázison az ország éves GDP-jének a 40 százaléka. Ez nagyjából felér egy Marshall-segéllyel, ez egy olyan hatalmas forrás, amit nem szabadna elpazarolnia a kormánynak, nem szabad ezt is suttyomban szétosztogatni, a barátok zsebébe juttatni. Ezért az LMP azt követeli, hogy a kormány még ebben az ülésszakban nyújtsa be a parlament elé az európai uniós források felhasználását részletező tervét, éppúgy, ahogy azt is követeljük, hogy a kormány még az ülésszak elején nyújtson be egy pótköltségvetést, hiszen az már látható, hogy a 2020. évi, de a 2021. évi költségvetés is tarthatatlanná vált. A járványhelyzet egyértelműen megmutatta: a magyar gazdaság sérülékeny és nem fenntartható, nem lehet csak az autóiparra és a luxusturizmusra építeni. Összeomlott a termelés, elszállt az infláció, áfacsökkentés nélkül megfizethetetlenül drágák lettek az alapvető élelmiszerek. Számtalanszor elmondtam én is, de a kormány nem hallotta meg: változtatni kell. Viszont talán hallotta a kormány Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének évértékelőjét. Ennek a beszédnek az egyik fontos pontja a zöldgazdaság támogatása és az uniós klímacél módosítása volt. Eddig 40 százalékkal tervezték csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását
