Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 3. kedd - 161. szám - Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1160 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a vasúti, hajózási, légi közlekedési, közúti és személyszállítási szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásba. (17.10) A törvényjavaslat hét törvény módosítását tartalmazza. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása három területre irányul. A törvény szabályozza azon rendelkezések körét, amelyek megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. Ez a felsorolás egészül ki a közúti közlekedési ellenőrzés lefolytatása és az annak során hozott hatósági intézkedések körével. Az új ponthoz kapcsolódóan meghatározásra kerül az eljáró hatóságok köre, és lehetővé válik bírság kiszabása. A módosítás a közúti ellenőrzés során a nem együttműködő, az ellenőrzési tevékenységet akadályozó járművezetőkkel szembeni fellépést és a jogkövető magatartás kikényszerítését segíti. A közúti közlekedésről szóló törvény meghatározza a közigazgatási bírság megfizetése alóli mentesülés lehetőségeit. A módosítás az objektív felelősségen alapuló közigazgatási hatósági eljárás tekintetében új kimentési okot határoz meg, mely szerint az üzembentartó mentesül az össztömeg túllépése miatt kiszabott bírság alól, ha az össztömegről szabályszerű tömegbizonylatot tud bemutatni, mely alapján annak kiállítója azonosítható. Ezáltal az áru felrakását végző felelőssége nagyobb hangsúlyt kap, különösen azon felrakások esetén, ahol a gépjárművezetőnek nincs ráhatása a felrakásra. Ezzel teljessé válnak a kimentési okok az üzembentartók számára. A díjköteles útszakaszok igénybevételéért fizetendő használati díj meg nem fizetése esetén a pótdíjfizetési felszólítás kézbesítésére vonatkozóan speciális szabályok megállapítására van szükség a fizetési kötelezettség hatékonyabb teljesítése érdekében, érdekeltté téve a kötelezettet a pótdíjfizetési felszólítás átvételében. Ezen speciális szabályok megalkotásához szükséges felhatalmazás épül be a közúti közlekedési törvény felhatalmazó rendelkezései közé. A légi közlekedésről szóló törvény módosítása azt teszi lehetővé, hogy a légi közlekedési bírság kiszabásának részletes szabályai, megnövekedett jelentőségükre tekintettel, kormányrendeletben kerüljenek megállapításra miniszteri rendelet helyett. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításának szükségessége azon alapul, hogy a települési önkormányzat jegyzője helyett az adóhatóság igényelheti a közúti közlekedési nyilvántartásból a gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához szükséges adatokat. A vízi közlekedésről szóló törvény módosítása jogharmonizációs, továbbá pontosító rendelkezéseket tartalmaz az uniós szabályozással való összhang megteremtése érdekében. A módosító rendelkezések a vasúti közlekedésről szóló törvényt három területen érintik. A vasúti közlekedés biztonságos működtethetősége érdekében a hatósági engedélyezési eljárás részeként bevezetésre kerül a rendszerintegritási vizsgálat intézménye. A rendszerintegritás célja, hogy biztosítsa az építéssel, átalakítással vagy korszerűsítéssel járó vasúti alrendszer vagy alrendszerek vasúti rendszerbe történő megfelelő illesztését. E feltétel teljesülését a közlekedési hatóság kockázatértékelési alapú rendszerintegritási vizsgálat során értékeli. A létesítést követően a kérelmezőnek független megfelelőségértékelő szervezet által kiállított tanúsítvánnyal kell igazolnia, hogy a megvalósult állapot megfelel az építési engedélyezési eljárásban a hatóság által elfogadott rendszerintegritási követelményeknek. A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításával megteremtődik annak a lehetősége, hogy a vasút-villamos esetében a városi vasúti hálózatokon történő személyszállítási tevékenységekre vonatkozó biztonsági tanúsítványok az átjárható vasúti rendszerektől szétválasztásra kerüljenek. A vasút-villamos rendszerek sajátosságaira való tekintettel beépített kiegészítő rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a vasút-villamos minősítése a vasúti törvény egységes alkalmazására tekintettel azonos megközelítés mellett történjen az engedélyezési eljárások során. A vasúti egyeskocsi-fuvarozás támogatási rendszerének megfelelő kialakítása érdekében végrehajtott módosítás egyrészt felhatalmazást ad a támogatási program kidolgozására és a lebonyolító szervezet kijelölésére, másrészt a támogatással kapcsolatban határoz meg kivételt az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet meghatározott rendelkezései alól.
