Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 14. kedd - 148. szám - A rövid távú szálláshelykiadással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója:
591 (A jegyzői székben Földi Lászlót dr. Szűcs Lajos váltja fel.) ELNÖK: Megköszönöm házelnök úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor. A rövid távú szálláshelykiadással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a rövid távú szálláshelykiadással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája. A kormány-előterjesztés T/11328. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tisztelt Országgyűlés! Először az előterjesztő felszólalására kerül sor. Mielőtt megadnám a szót, felhívom a figyelmét, hogy nyitóbeszédére, a vitában történő további felszólalására és az esetleges zárszó ismertetésére összesen 25 perces időkeret áll rendelkezésre. Megadom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy mi indokolja, hogy a Ház foglalkozzon a rövid távú szálláshelykiadással, illetve annak szabályozásával. Elsősorban azért, az indokolja, mert ennek a tevékenységnek szerteágazó gazdasági és társadalmi következményei vannak, és a helyzet már Magyarországon is megérett a hatékonyabb szabályozásra. A gazdaság egy olyan területéről van szó, amellyel kapcsolatban a világ számos országában kemény viták zajlanak. A kormány ezeket a szakmai vitákat és tapasztalatokat is figyelembe vette a szabályozás megalkotásakor. A javaslat lényege, hogy innentől kezdve az önkormányzatoké lesz a döntés joga. Ha ők szeretnék szigorítani a rövid távú lakáskiadás szabályait, akkor szabadon megtehetik. Jelentős érv az új szabályozás mellett a rövid távú szálláshelykiadás albérlet- és ingatlanárakra gyakorolt hatása. Ez a hatás pedig egyértelmű áremelkedés. Ezt nemzetközi tanulmányok is megerősítik. Engedjék meg, hogy párra utaljak is itt! Egy Los Angeles-i kutatás szerint a városban az Airbnb-k közel fele hét városrészben tömörült, ahol az albérletárak 33 százalékkal gyorsabban növekedtek, mint a városi átlag. Egy 2019-es berlini tanulmány szerint egyetlen - tehát egyetlen - rövid távra kiadott lakás megjelenése a közelben - ami azt jelentette ebben az esetben, hogy 250 méteren belül - négyzetméterenként 7 eurócenttel növeli az albérletárakat. Egy 2019-ben készült hazai, tehát magyarországi tanulmány szerint a budapesti belső kerületekben egy 50 négyzetméteres lakás havi bérleti díját átlagosan 13-27 ezer forinttal drágította meg a rövid távú lakáskiadás. Ez annak is következménye, hogy 2016-2019 között az ilyen típusú lakáskiadás 70 százalékkal nőtt. Nem mellékes dolog a kérdés adóügyi vonatkozása. Az Airbnb második legjelentősebb piaca az Egyesült Államok után Franciaország. Itt arra panaszkodtak közéleti szereplők, hogy a cég ennek ellenére kevesebb, mint százezer euró adót fizetett, mert kedvezőbb adózású országokban van egyébként a bázisa. A berlini adóhatóságok arra panaszkodtak, hogy az Airbnb nem működött velük együtt. Itt egyébként teljes politikai konszenzus volt az erőteljesebb fellépés mögött. Egy másik országban, Görögországban a rövid távon kiadott ingatlanok negyedéről derült ki, hogy nem fizetnek adót utánuk.
