Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 14. kedd - 148. szám - A rövid távú szálláshelykiadással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója:
592 Az albérletárak, az ingatlanárak és az adózási szempontok mellett van még egy körülmény, ami a módosított szabályozás mellett szól. Ez nem igazán gazdasági, sokkal inkább társadalmi szempont. Még csak nem is kell ismernünk a Közös Képviselők Egyesületének állásfoglalását, mert ilyen is van, de nem kell ismernünk ahhoz, hogy tudjuk: a rövid távú lakáskiadás jelentős, napi szintű problémákat okoz a többgenerációs társasházakban; ami nem csoda, hiszen sok esetben egy-két napra érkező turisták és évtizedek óta ott élők, helyben élő lakók életét kellene összehangolni úgy, hogy egyébként az alapvető eszközei sincsenek meg a párbeszédnek. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy számos európai országban korlátozzák már most is a rövid távú lakáskiadást. Berlinben 2016-ban szigorúan korlátozták ezt a tevékenységet, kivéve azokat, akik saját felesleges szobáikat kínálták kiadásra, illetve kis számban kiadtak önkormányzati engedélyeket is. (13.50) A második és sokadik lakásokat csak 90 napra lehet rövid távra kiadni egy évben. Az ottani beszámolók szerint négyezer lakás került így vissza az albérletpiacra. Hágában gyakorlatilag betiltották ezt a tevékenységet az év végéig. Ez lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságok jegyzéket hozzanak létre az üdülési célú lakáskiadásról. Londonban szintén korlátozott számú napig lehet rövid távon lakást kiadni, mint ahogy Amszterdamban is, ahol ezenfelül a központi kerületekben teljesen tiltják. 33 franciaországi városban 120 napos korlátozás van érvényben. Tisztelt Ház! A tárgyalt törvényjavaslat értelmében, még egyszer szeretném elmondani, a jövőben az önkormányzatok dönthetnek majd arról, hogy szigorítják-e a rövid távú lakáskiadást. Ez megfelel, amint a példák mutatják, a nemzetközi gyakorlatnak is. Ez a megoldás ráadásul figyelembe veszi azt a fontos körülményt, hogy a rövid távú lakáskiadás teljesen eltérő súllyal és következményekkel van jelen az egyes magyar városokban. Ami egyébként a konkrétumokat illeti: szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság részére történt bejelentést követően folytatható a javaslat értelmében. Új elem, hogy egy települési önkormányzat rendeletben szabályozhatja, hogy a magánszálláshely vagy egyéb szálláshely egy éven belül hány napot lehet nyitva. Ha az önkormányzat ezt nem szabályozza, akkor egész évben folytatható a tevékenység. Az önkormányzat egyébként rendeletben bírságról és tevékenységtől való eltiltásról is rendelkezhet, ha úgy kívánja. Ennyit a konkrétumokról. Azt gondolom, hogy egy olyan javaslatról van szó, amit minden frakció jó szívvel támogathat, mind a konkrétumokat, mind pedig a javaslat eredeti célját tekintve. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a bizottság előadójának. DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. július 13-án tartott ülésén megtárgyalta a rövid távú szálláshelykiadással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/11328. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a kivételes eljárásban 24 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a rövid távú, jellemzően turisztikai célból történő lakás, üdülő és egyéb, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben lévő épületrész, magánszálláshely és egyéb szálláshely bérletével, kiadásával kapcsolatos egyes kérdések szabályozása. Az elmúlt esztendőkben a turisztikailag kiemelt területeken igen gyakorivá vált - mint ahogyan azt államtitkár úr is elmondta -, hogy a tulajdonos az eredendően nem szálláshely-szolgáltatás
