Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 14. kedd - 148. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
532 Tisztelt Képviselő Úr! Ez pontosan a tisztességes kisvállalkozók érdekeit szolgálja. Nagyon sajnálom, ha ön ezt nem érti, és az ön pártja nem támogatja azt, hogy a kata rendszerében is igazságot szolgáltatunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „Aktuális ügyekről” címmel az LMP képviselőcsoportjából Schmuck Erzsébet képviselő asszony jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetek szélsőséges időjárási viszonyai azt üzenik, hogy a klímaválság súlyosbodik. Az éghajlatváltozással kapcsolatban eddig az Országgyűlésben elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről beszéltünk, és kevesebb figyelmet kapott a nyelők, a zöldfelületek helyzete. De tudjuk azt, hogy a klímasemlegesség elérése érdekében a zöldfelületek megóvása és növelése legalább annyira fontos, mint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Sajnos mindkettő tekintetében vesztésre állunk. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a kormány nem szereti a fákat, és a zöldfelületek védelmét sem tartja igazán fontosnak. A kiemelt kormányzati beruházásoknak, a nagyberuházásoknak nagyon sok fa esett áldozatul, és bizony nem kevés zöldfelület, sőt olyan zöldfelületek is, amelyek valamilyen természetvédelmi oltalom alatt álltak. Múlt héten két olyan, helyi civilek által szervezett demonstráción vettem részt, amelyen a résztvevők a természeti értékek, a zöldfelületek megóvása érdekében és a fák kivágása ellen demonstráltak. Az egyik megmozdulás a Hajógyári-szigeten tervezett fakivágások ellen volt, míg a másik a tatai Öreg-tó természeti értékeinek megóvása érdekében szerveződött. A Hajógyári-szigeten mintegy ezer fa kivágását tervezik, hogy helyette gátat emeljenek. A Dunaparton nem betonra, hanem természetes környezetre van szükség. A természetes környezet segíti az emberek pihenését, rekreálódását, a nyári hőségben csökkenti a klímaváltozás miatti elviselhetetlen hőséget. A másik ügy a tatai Öreg-tó ügye, ahol a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hell Energy cégcsoport tagja, az Avalon-szállodalánc akar, tervez egy 120 szobából álló luxushotelt megépíteni olyan területen, amely természetvédelmi védettség alatt áll. A luxusszálloda mélygarázsa 10 méter mélyen, védett forráskészlet mellett lenne. A helyszín Ramsári madárvédelmi és természetvédelmi terület. A tervezett létesítmény minden szempontból védett terület, a vadludak és védett vagy fokozottan védett madarak nemzetközi vonulási pihenőhelye - és itt megállok egy pillanatra. Múlt héten a tatai demonstráción sok ezren vettek részt, nagyon sok fiatal, fiatal családok gyerekekkel jöttek oda, és szakemberek, környezetvédő civil szervezetek szólaltak meg a tatai Öreg-tó megvédése, megóvása érdekében. Képviselőtársaim, önöknek el kellene jönniük ilyen eseményekre, mert ha meghallgatnák az embereket, akkor tudnák azt, hogy az emberek számára a természeti értékek, az egészséges környezet, a zöldfelület megóvása egyre fontosabb. Az emberek tisztában vannak azzal, hogy ha elpusztítjuk a természetes környezetet, akkor a klímaváltozás is felgyorsul, és a jövő nemzedéknek valóban nem lesz jövője. Itt szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy a legújabb adatok szerint öt éven belül az éghajlatváltozás felgyorsul, és a hőmérséklet-emelkedés eléri, sőt meghaladjuk a másfél Celsius-fokot. Tudósok szerint ez a fordulópont, és ha ezen túl leszünk, akkor nem biztos, hogy lesz visszaút. Kérdéses lesz az emberiség jövője. Ennek nagyon komoly kihatása lesz a magyar gazdaságra és a magyar társadalomra is. Szeretnék még egy másik példát is hozni. Itt van a hajdúnánási MotoGP esete. Kérdéseket intéztem Palkovics miniszter úrhoz, kaptam Schanda államtitkár úr aláírásával számomra egy semmitmondó választ. Ebben a válaszban nem szerepel, nem beszélnek semmit arról, hogy készült környezeti hatástanulmány, vagy történt volna társadalmi egyeztetés, hogy milyen költséghatékonysági vizsgálatok készültek. Nem, csak a szokásos beszédet halljuk, hogy akkor ez -