Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 14. kedd - 148. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
531 egy kamarai elnök javaslatára, akinek védeni kellett volna a vállalkozók érdekeit, ezzel szemben elárulta őket, ennek a kamarai elnöknek a tanácsát, rossz tanácsát megfogadva, megbüntetett közel 400 ezer kisvállalkozót az országban. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Tordai Bence tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr imént elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Tállai András államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Követve a felszólalását, felszólalása elején a munkahelyekről beszélt, a munkanélküliekről, és újra, a baloldal jeles képviselőjeként azt követelte, hogy minél több és hosszabb időre segélyt adjunk az embereknek. Ez örök vita közöttünk, hogy a jelenlegi kormány álláspontja szerint a munkanélkülieknek nem segélyt kell biztosítani, és ezzel elkényelmesíteni őket, hogy maradjatok otthon, majd a postás vinni fogja nem 3 hónapra, 6 hónapra vagy 9-re vagy 12 hónapra a magas összegű segélyt. Ehelyett a kormány azt mondja, hogy a munkahelyeket meg kell őrizni ebben a nehéz, válságos időben is, és lehetőség szerint új munkahelyeket kell teremteni. A gazdaságvédelmi akcióterv ezen elv alapján készült el, és tisztelt képviselő úr, ha ön nem is ért egyet azzal, az elmúlt néhány hét vagy inkább több hónap azt mutatja, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv működik, működőképes. Több százezer munkahelyet sikerült megmenteni azáltal, hogy a munkáltatók támogatást kaptak azért, hogy csökkentett munkaidőben tudják foglalkoztatni az embereket, ugyanakkor a jövedelmüket sikerül ez által a támogatás által kipótolni. De különösen nagy hangsúlyt kap a munkahelyteremtési akció, amely azt tartalmazza, hogy azok a munkáltatók, akik fejlesztést, beruházást tudnak végrehajtani és új munkahelyet tudnak létrehozni, kiemelt és jelentős támogatásban részesülnek. És ehhez most az Európai Unió is segítséget ad, hiszen mentesíti az államot a szankciók alól, sőt arra ösztönzi, hogy minél több támogatást tudjon adni a munkáltatók részére, és ezt a gazdaságvédelmi akciótervvel a kormány meg is teszi. (9.10) Ami pedig a katás vállalkozásoknál bekövetkezett változásokat illeti, elég szomorú vagyok, hogy ön gazdasági szakember, és nem érti a lényegét. Valóban több mint 400 ezer katás van most Magyarországon. A felmérések szerint a 400 ezer katás körülbelül egynegyede már úgy számláz nagy cégeknek, hogy lényegében olyan szolgáltatást végez el, amit egyébként munkaviszonyban el tudna végezni, el is végzett; több ilyen munkaviszonyban lévő embert raktak ki kényszervállalkozásban katásnak, vagy foglalkoztatnak minimálbéren, és mellé beszámláz bizonyos cégeknek. Amikor a kata rendszere elindult 2013-ban, ennek nem ez volt a célja. Az volt a célja, hogy a valóban kis vállalkozásokat segítse egyszerűsített adózással, könnyített adózással, kevesebb adóval, hiszen a havi 50 ezer forint adó persze van, akinek sok, de azért megfizethető ilyen kisvállalkozói körben is. A katás vállalkozói adóztatási rendszer lényege, hogy olyan vállalkozásokat segítsen, akik közvetlenül a lakosság részére végeznek szolgáltatásokat vagy termék-előállítást - ilyen a fodrász, a pedikűrös, a varrónő, vagy sorolhatnám -, és nem pedig azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nagy cégeknek számláznak be valamiféle, akár mérnöki szolgáltatást vagy gazdasági szolgáltatást. Még egyszer mondom, a 400 ezer főnek körülbelül egynegyede ebbe sorolható, majdnem százezer vállalkozás. Na, az ő számukra jelent változást majd a katában az, hogy aki évente több mint 3 millió forint összeget számláz be egyugyanazon cégnek, akkor a 3 millió forint fölötti összeg 40 százalékát a megbízója befizeti az államnak. Hangsúlyozom, a megbízója, a nagyvállalat, a multicég, és nem pedig a kisvállalkozó.
