Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 16. kedd - 142. szám - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója:
50 alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és a lehető legtisztább környezetet szeretnénk látni magunk körül. A klímaváltozással szemben cselekvéssel kell fellépni, nagyon helyesen, a magyar kormány is ezt az utat választotta. A 2030-ig kitűzött célok felé, az előző döntések alapján, következetesen halad az ország. Magyarországon a villamosenergia-termelés 90 százalékban 2030-ra a kormány vállalása szerint karbonsemleges lesz, 2050-ig pedig nem kevesebb a cél, tisztelt hölgyeim és uraim, mint a klímasemleges kibocsátás. És nagyon helyesen, a kormány úgy határozta meg, hogy ezeknek a beruházásoknak az árát ne a családi háztartások fizessék, ne a nemzeti költségvetésből kelljen kigazdálkodni, hanem a legnagyobb szennyezők fizessék ki ezeknek a beruházásoknak a költségeit. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium év végéig kidolgozza a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges hosszú távú, átfogó nemzeti tiszta fejlődési stratégiát. Magyarország a világ 21 olyan országa közé tartozik, ahol 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai össztermék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás hazánkban 32 százalékkal, és az energiafelhasználás hazánkban 15 százalékkal. 2010 óta egységnyi GDP előállítására 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával kerül sor Magyarországon, erre képes pillanatnyilag a magyar gazdaság. Magyarország tehát nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén, hanem az éghajlatvédelem területén is példamutató gyakorlatot folytat. A magyar kormány az Európai Unió 2030-ig kitűzött céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv, és elérhetők a vállalások teljesítéséhez szükséges források is. A kormánynak az uniós törekvésekhez képest is ambiciózusabb az elköteleződése, miszerint a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya, ahogy említettem, 2030-ig 90 százalékra emelkedjen, nem lehet kétséges, hogy a Fidesz-frakció részéről támogatott vállalás. Ezt a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és átfogó közlekedészöldítési programmal kívánja a kormány elérni, amelyet nagyon helyesnek tartunk. Magyarország, tisztelt hölgyeim és uraim, az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérésének 2050-es célkitűzését. Mintegy 50 000 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy hazánk karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes mértékben kiváltsa, és a közlekedést teljeskörűen elektromos alapra helyezze. Ez éves szinten, tisztelt képviselőtársaim, a hazai GDP 2-2,5 százalékát igényli. Nagyon ambiciózus terv, nagyon nagy összeg, de vállalható és teljesíthető. Ezért a magyar kormány feltételei között szerepel az Unióval szemben, nagyon helyesen, hogy a kiadások jelentős részét a legnagyobb szennyező, klímarongáló országok és nagyvállalatok fizessék, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne a felzárkózó országoknak járó kohéziós alapokból vegyék el és csoportosítsák át az ezekhez a beruházásokhoz szükséges forrásokat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a stratégiai dokumentumok mellett a tavalyi év végén újraindított klímapolitikai kérdőív kiértékelésének eredményeit hozzáférhetővé tette. A kérdőívet kitöltő több mint 200 ezer magyar állampolgár véleménye alapján kijelenthető, hogy a magyarok osztják a kormány klímaügyekben képviselt álláspontját, hiszen 92 százalékuk támogatja, hogy hazánk 2050-re klímasemleges legyen. A kormány célja a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosítása a magyar fogyasztók számára. (13.50) Kiemelt célkitűzései: az energiaellátás biztonságának megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, az energiaszektor klímabarát átalakítása, a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek további ösztönzése. Két tiszta energiaforrás, a nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra elérhetőek a vállalt célok, 2040-re pedig a jelenlegi, átlagosan több mint 30 százalékról 20 százalék alá tudjuk csökkenti a villamosenergia-import arányát, ez pedig, tisztelt képviselőtársaim, Magyarországnak nemcsak gazdasági, de nemzetbiztonsági érdeke is.
