Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 16. kedd - 142. szám - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
51 A teremtett világ és a környezeti örökségünk védelme érdekében fontos törekvés az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-es értékekhez képest. Vállaljuk továbbá, hogy 2030-ra energiafelhasználásunkban a jelenlegi 13 százalékról legalább 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások részaránya. Zöldítjük és versenyképessé tesszük a távhőszektort, illetve környezetbarát irányba fordítjuk Magyarország tömegközlekedését is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az elfogadott dokumentumok alapján 2020 végéig tehát kidolgozza a nemzeti tiszta fejlődési stratégiát, és a következő évek költségvetéseiben vállalt kötelezettségekkel arra fog törekedni, hogy ezt teljes mértékben meg is tudja valósítani. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat tehát abban segít, hogy azok a beruházások, amelyek elindultak annak érdekében, hogy a magyar gazdaság versenyképesebb legyen, a károsanyag-kibocsátásunk csökkenjen, és európai szinten is az elitbe tartozzunk a megújulóenergia-felhasználás tekintetében, és segíti azokat a hazai vállalkozásokat, akik a beruházásaikat a vírusjárvány okozta nehézségek miatt nem tudják határidőre befejezni. Arra kérem tehát önöket, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Bánki Erik képviselő úr. Megkérdezem Kaderják Péter államtitkár urat, hogy kíván-e most felszólalni. (Dr. Kaderják Péter jelzésére:) Igen, öné a szó, államtitkár úr. DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány részéről üdvözöljük a Bánki Erik képviselő úr által benyújtott törvénymódosítási javaslatot, elsősorban azon indokok miatt, amelyeket ő is felsorolt. A kormány részéről úgy gondoljuk, hogy a klímavédelem érdekében határozott cselekvésre van szükség, és a kormány cselekedett akkor, amikor az idei év elején elfogadta az átfogó energia- és klímapolitikai stratégiát. (Dr. Varga Lászlót a jegyzői székben Tordai Bence váltja fel.) A miniszterelnök úr kijelölte a következő időszak kézzelfogható programjait, amikor meghirdette februárban a klíma- és természetvédelmi akciótervet is. A tisztelt Ház pedig a klímavédelmi törvény elfogadásával az elmúlt hetekben bizonyította elkötelezettségét a 2050-es klímasemlegesség céljai iránt. Ugyanakkor való igaz, hogy az elmúlt hónapokban megkeserítette életünket a Covid-19-járvány, amelynek lenyomata gyakorlatilag a gazdaság minden területén megjelent, nem volt kivétel ez alól a megújulóenergia-ipar sem. Ahogyan már elhangzott, meg tudom erősíteni, hogy a naperőművek véglegesítéséhez szükséges panelek gyártása Kínában lelassult, a gyárak ott is leálltak hosszabbrövidebb időre, és ezzel lényeges ellátási problémát okoztak a beszállítóknak, illetve azoknak a fejlesztőknek, akiknek a projektjük végrehajtásához ezekre az alkatrészekre szükségük lett volna. Tisztelt Ház! Az új nemzeti energiastratégia és a nemzeti energia- és klímaterv legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az energiatermelésünknek a dekarbonizálása. A hagyományos energiahordozókban szegény országoknak, mint amilyen hazánk is, az energiaszuverenitás jóléti, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés is. A klíma- és természetvédelmi akciótervben azt vállaltuk, hogy tíz év alatt meghatszorozzuk a naperőművek jelenlegi beépített kapacitását. Ez azt jelenti, hogy 2022-ig 3 ezer megawatt, 2030-ig pedig legalább 6 ezer megawatt napenergiatermelő-kapacitás üzembe állítását fogjuk ösztönözni a fogyasztók minden szegmensében. A magyar megújulóenergia-támogatási rendszer törvényi szabályozása az egyes beruházások tekintetében határidőket állapít meg, amelyek ha úgy telnek el, hogy a beruházás nem valósul meg, akkor a beruházó elveszíti a támogatáshoz való jogosultságot.
