Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 16. kedd - 142. szám - Napirend előtti felszólalások: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
5 (10.10) Tisztelt Képviselőtársaim! A koporsók földbe helyezésével lezárult egy korszak. Egy rendszert is eltemettünk. A végtisztesség megadásával a forradalom mártírjainak és áldozatainak szimbolikus rehabilitálása is megtörtént. Az üresen álló hatodik koporsóból pedig kiszabadult 1956 meggyalázott és vérbe fojtott szelleme, mely egy független, szabadabb és igazságosabb Magyarországért kiáltott. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy Imre és mártírsorsú társai mellett, miként 1989. június 16-án, ma is emlékeznünk kell közösen mindazokra az ismert és ismeretlen magyarokra, hősökre és áldozatokra, akik 1956-ban mindenüket feláldozták hazánk sorsának jobbra fordításáért. Sohase feledjük: ha a hősök emlékét megtartjuk, tetteik és eszméik örökké élni fognak. Most kérem, álljunk fel, közösen tisztelegjünk nemzeti lobogónknak, a történelmi zászlóknak és ’56 jelképének, a lyukas zászlónak! (A teremben lévők felállnak. A díszőrség parancsnoka előlép, majd jelzésére a fanfárok hangjára a zászlók elhagyják az üléstermet.) Köszönöm szépen. Kérem, foglalják el helyüket. (A teremben lévők leülnek.) Napirend előtti felszólalások: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Most napirend előtti felszólalások következnek. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Párbeszéd képviselőcsoportjából Mellár Tamás képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó. DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Közzétette a világ legjobb egyetemeinek friss listáját a neves angol, felsőoktatással foglalkozó intézet. Az összeállításában 93 ország 1000 intézménye szerepel, közöttük nyolc magyar egyetem is. Igaz, egyik sem tudott bejutni, bekerülni a legjobb 500-ba, miközben négy osztrák, három cseh, két lengyel és egy-egy észt, litván és ukrán egyetem is felkerült a TOP 500-as listára. Mindeközben Magyarországon lázas átalakulás folyik a felsőoktatásban. A Corvinus Egyetem után most hat újabb egyetem magánosítására kerül sor. De ez a fogalom távolról sem írja le azt, hogy valójában mi is történik, mert sokan azt gondolhatják, hogy egy privatizáció megy végbe, vagyis befektetőknek adják el az egyetemeket jó pénzért, amiből a költségvetés számára bevétel lesz, és ezek a befektetők pedig majd gondoskodnak róla, hogy hatékonyan működjenek az egyetemek, hiszen a saját pénzük van benne. De erről szó sincsen, ugyanis az történt, hogy a kormány alapított hat darab alapítványt, majd ezeknek az alapítványoknak átadta a szóban forgó egyetemek vagyonát, és az alapítványok élére pedig kinevezett vezetőket, mégpedig olyan alapítványi elnököket, akik megbízható elvtársak; köztük az ország leggazdagabb embere és az egyik miniszter is. Tehát ami történt, az valójában nem privatizáció, nem is magánosítás, hanem sokkal inkább hitbizományba adás. Ettől az átalakítástól a kormány azt várja, hogy a felsőoktatási intézményekben javul a gazdálkodás minősége, az oktatás és a kutatás területén is jelentős előrelépés fog történni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékes államtitkára, Bódis József államtitkár úr az alapítványok vezetőivel szemben a következő követelményeket fogalmazta meg; őt idézem: „hogy értsenek az adott szakterülethez, a felsőoktatáshoz, illetve a kialakítani kívánt új világhoz, amely felé a felsőoktatási intézményeket kívánjuk vinni”. Nos, a hat kinevezett vezetőből négy esetében az MTMT - a Magyar Tudományos Művek Tára - nulla találatot jelzett, tehát egyetlenegy tudományos publikációjuk sincs ezeknek az embereknek, egy esetben egyetlenegy publikáció, és csak a hatodik vezetőnél volt elfogadható számú tudományos publikáció - de tegyük hozzá, hogy a kémiai tudományokból, miközben az állatorvosi egyetem alapítványi elnöke lesz az illető. Így aztán nyomós okunk van feltételezni azt, hogy ezek a kuratóriumi elnökök nem sokat értenek az adott szakterülethez, sem a felsőoktatáshoz, sem a tudományos munkához.
