Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 24. kedd - 114. szám - Egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
970 hozzáértést vár el a különleges jogállású szervezetek foglalkoztatottjaitól, hogy természetes módon a szabadnapokra, szabadságnapokra vonatkozóan új szabályokat tartalmaz, hozzáigazítva azokhoz a korábban preferált hivatásokhoz és tisztségekhez, amelyekhez illeszkedők ezek a különleges jogállású szerveknél dolgozók. A törvényben ez is teljesen természetes, hiszen ha már egy ilyen státust létrehozott a jogalkotó, akkor azt rendeljék hozzá a teljesen hasonló módon foglalkoztatott és hasonló minőségű tisztségben lévő emberekhez. Egy fontos kérdéshez szeretnék picit bővebben hozzászólni. A 6. § a versenytörvény 33. § (5) bekezdésével egészíti ki a versenytörvényt. Ennek az a szövege, hogy a versenyhivatalok korlátozott erőforrásaira tekintettel azon ügyekre összpontosítson, amelyek az adott piac működését legjobban szolgálják. Való igaz, hogy az európai színtéren és valamelyest az irányelvben is van erre utalás, hogy azért a Gazdasági Versenyhivatalnak és minden gazdasági versenyhivatalnak vannak korlátai - a működése, a nagysága, az alkalmazotti létszám, az idő, amit az ügyekre kell fordítani -, és a globális piac bizony, tényleg a versenyhivatalok számára rendkívül nagy kihívásokat hozott. Nagyon nehéz azoknak megfelelni, és látjuk is, hogy egy-egy ügyben - például a bankkartellek ügyében - akár egy évig is vizsgálódnak, mire meg tudnak hozni egy hathatós intézkedést, és sajnos a jogsértéseket addig is folytatják. De meg kell mondjam, hogy Magyarország ebből a szempontból szerintem jóval speciálisabb hely. (18.30) Azt láttuk, hogy az elmúlt tíz évben a gazdasági életben a tőketulajdonosok személye rendkívüli módon átrendeződött, elképesztően erős monopolhelyzetek jöttek létre tulajdonképpen a gazdasági élet legalább 70 százalékán, ami nemcsak hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak teremtett új kihívásokat, hanem a társadalom egyre inkább igényli azt, hogy legalább legyen egy olyan szervezet, amelyre számíthatnak, hogy ne lehessen erőfölénnyel való visszaélés, az a fajta kartellezés - akár árkartell, akár szervezeti kartell -, ami meghatározhatja például a monopolárakat; például a polgárok mindennapjaihoz szükséges eszközök, élelmiszerek és egyéb, életfenntartást szolgáló eszközök beszerzésében ne tudjanak ezek a monopolhelyzetben lévő vállalatok akár együttműködni, akár egyeduralmat gyakorolni. Meg kell értsük, hogy Magyarországon magyarul kell élni, és én úgy vélem, hogy ez a szabály nagyon nem szolgálja a magyar polgárok érdekeit. Ki fogja eldönteni, hogy mely ügyek azok, amelyek az adott piac működését ténylegesen befolyásolják? A Gazdasági Versenyhivatalnak nem az az alapvető célja, hogy a polgárokat, a népet szolgálja azzal a tevékenységével, amivel akadályozza azokat a monopolhelyzeteket, azokat a polgárokat kiszolgáltatottá tevő helyzeteket, amelyek igen gyakran előfordulnak a piacgazdaságban az egész világon? Én értem, hogy a Gazdasági Versenyhivatal erőforrásai korlátozottak. Én úgy vélem, persze nem ebben a helyzetben, amiben vagyunk a koronavírus-járvány miatt, de egy békeidőben, azt gondolom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal erőforrásait igenis növelheti mind pénzügyi, mind szakmai szempontból a kormányzat, hiszen rengeteg szakember áll rendelkezésre, akik jól képzettek és ezt a feladatot el tudják látni, és a Gazdasági Versenyhivatal költségvetési forrása a teljes költségvetési főösszeghez képest olyan csekély, hogy tulajdonképpen egy minimális növelés is a munkát jóval hatékonyabbá teheti. Ez számomra sajnos azt jelenti, ha a kormányzat elmúlt tízéves gondolkodásmódját nézem, és ha az elmúlt tíz év gazdasági versenyhivatali döntéseit nézem, akkor azt kell mondanom, hogy ez a „magam döntöm el, a piac működése szempontjából mi fontos”, óriási visszaélésre adhat okot, és sajnos a Gazdasági Versenyhivatal az eredeti célját, amiért létrehozták a polgárok számára, nem gondolom, hogy be fogja tudni tartani. Bocsánatot kérek, de itt ragadom meg az alkalmat - miután egy személyi választásnál maximum egy szavazólapon lehet igent, nemet vagy tartózkodást ikszelni -, hogy ezt a témát összefüggésbe hozzam a ma megválasztott alkotmánybírónkkal. A ma megválasztott alkotmánybírónk tíz évig volt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, és el kell mondjam önöknek, hogy akár a devizahiteles ügyek
