Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 24. kedd - 114. szám - Egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig
965 Azok az intenzív osztályi ellátások, amikről tegnap miniszterelnök úr beszélt, magam is meggyőződtem róla, hogy a környékünkön lévő kórházakban valóban megtörténtek. Valóban megtörténtek azok az ellátások, tehát az intenzív osztályok nemcsak a járványügyi kórházakban vannak már felszerelve, hanem vidéken is, hogy adott esetben tudják ezeket a kérdéseket kezelni. Ez mind-mind elkanyarodik persze a törvénytervezettől, mert nem is akarom az összes többi felvetést itt lereagálni. Például Bana Tibor képviselőtársamnak is volt az adatszolgáltatási határidővel kapcsolatos problémája. Ezeket levélben jelezzék, mert természetesen ugyanazoknak a javaslatoknak a keretében lehet ezeket kezelni. Ehhez megint csak kell a kormánynak az a fajta jogosultsága, hogy a veszélyhelyzetre való tekintettel el tudjon térni a törvényi határidőktől, keretektől, és tudja ezt a kérdést kezelni. Csak a fontossága miatt térnék vissza arra a részére a dolognak, Dudás Róbert képviselőtársam is említette, hogy a veszélyhelyzetet későn hirdettük ki. Jelentem például az iskolák bezárása és egyéb intézkedések kapcsán, hogy az osztrákokhoz vagy az olaszokhoz képest 10-20 nappal korábban tettük meg ezeket az intézkedéseket. A tesztekkel kapcsolatban: Svédországban nem is tesztelnek, tehát mindenki más eltérő módokat választ. Én azt hiszem, hogy mi a legjobb gyakorlatokat tartjuk szem előtt, és azok szerint járunk el. Ehhez megint csak az kell, hogy a kormányzat mozgásterét adjuk meg. És a másik pedig, hogy a jogban létezik olyan, hogy feltételhez kötött határidő, és ez pedig a veszélyhelyzetnek a lejárta, ami különben egy objektív dolog, hogy a járványnak mikor van vége. Ki látja a jövőt? Ki tudja, mikor jár le? És akkor itt kanyarodnék el arra a témára, amit mindig felvetnek, hogy elektronikusan szavazzunk. Miniszter asszony is mondta, megismétlem, az Alaptörvényben benne van, hogy a parlament a jelen lévő képviselők szavazatával dönt. Személyes jelenlét szükséges (Bangóné Borbély Ildikó: Államtitkár úr! Vészhelyzet van!) mindaddig, amíg az Alaptörvényt meg nem változtatják. Utána dönteni kell (Az elnök csenget.) az elektronikus szavazás módjáról, a biztonságáról. (Bangóné Borbély Ildikó: Milyen biztonságáról? Milyen biztonságról beszél?) Nem gondolják, hogy ezt kétnapos összecsapott formában meg lehetne valósítani és meg lehetne oldani? A másik pedig, hogy korábban, amikor ez kialakult, akkor gondolom, önök fontos garanciális szabálynak tekintették azt, hogy jelen legyenek a képviselők, és ne mindenféle más formában történjenek meg ezek a szavazások. Tehát folytathatnám még ezeket a sorokat, de nyilvánvaló, hogy a bizottsági viták és a részletes vita során is tudjuk ezt majd még folytatni. (18.10) Azt kérem, hogy olvassák el a törvénytervezetet, nézzék meg az Alaptörvényt, olvassák el a házszabályt, és akkor sokkal könnyebben tudunk egymással vitatkozni ugyanazon az alapon, és ugyanolyan tények alapján tudjuk megvitatni a dolgokat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására az általános vita lezárásáig volt lehetőség. Egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint
