Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 24. kedd - 114. szám - Egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
966 jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/9677. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, miniszterhelyettesnek, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat tartalmának ismertetése előtt - mintegy keretet adva - felidézzem a civil közszolgálat újraszabályozásának eddigi mérföldköveit, amely szabályozások kialakítása a kormány vitathatatlan eredménye. A közszolgálati tisztviselőkről szóló, 2011-ben elfogadott törvény a köz szolgálatában dolgozók három, egymástól elkülönülő csoportjának jogállását rendezte. A kormány a korszerű és hatékony igazgatási szervezetrendszer kialakításával összefüggésben célul tűzte ki e tisztviselők, vagyis a központi és területi kormányzati igazgatásban dolgozók, az önkormányzati igazgatásban dolgozók és az úgynevezett autonóm jogállású szervezeteknél dolgozók jogállásának újraszabályozását, szolgálatuk anyagi elismerését. A kormány fontos céljának tekintette a kormányzati alkalmazásban álló személyek jogálláskonszolidációját, amelynek eredményeként és az újraszabályozás első lépéseként 2018 végén megszületett a központi és területi kormányzati igazgatási szervek új kódexe: a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény. A megkezdett szabályozási folyamat következő állomásaként - a kormányzati igazgatási törvény eredményeire építve, annak vívmányait felhasználva - 2019 végén megalkotásra került a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény, avagy rövid nevén a Küt., amely az autonóm, az új törvény által használt fogalommal élve különleges jogállású szervekre irányadó jogállási szabályozást helyezte új, koncepcionálisan egységes alapokra. Az új törvény a foglalkoztatás legfontosabb keretszabályait határozza meg, az egységesítésre való törekvés mellett teret adva a különleges jogállású szervek sajátosságaiból eredő indokolt és szükséges eltéréseknek, ezáltal is biztosítva a különleges jogállású szervek önállóságát. Ezennel el is érkeztünk a legújabb mérföldkőhöz, azaz a jelen törvényjavaslatban foglalt szabályozáshoz. Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy a szükséges és indokolt, de a Küt.-höz koncepcionálisan illeszkedő eltéréseket az egyes különleges jogállású szerveket létrehozó törvény, vagyis a szerv statuáló törvénye határozhatja meg, így téve teljessé a két pillérre épülő jogállási szabályozást. A jelen törvényjavaslat elfogadása elengedhetetlen ahhoz, hogy a különleges jogállású szervek dolgozóit 2020. május 1-jétől a Küt. szabályai alapján lehessen továbbfoglalkoztatni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő T/9677. számú törvényjavaslat egyik célja tehát a statuáló törvények, valamint az egyéb kapcsolódó törvények és a Küt. közötti összhang megteremtése valamennyi különleges jogállású szervre kiterjedően, amelyek a következők: a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala.
