Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 24. kedd - 114. szám - A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
919 hogy amikor ezekhez az emberekhez szólunk az ő biztonságuk érdekében, akkor jó, ha mindannyian ugyanazt mondjuk nekik. Mert nem fogják elfogadni Csárdi Antaltól a Fidesz-szavazók, amit mond, és tőlem sem fogják elfogadni az LMP-szavazók, amit mondunk. Ezért jó, ha ugyanazt mondjuk nekik, mert az ő életükről van szó. Ezért kell összefogni! Nem azért, mert olyan nagyszerű és felhőtlen itt a hangulat, meg olyan nagyszerű véleménnyel vagyunk egymásról. Az összefogás nem egymás megítéléséről szól, hanem az emberek iránti felelősségről. És azt szeretném önöktől kérni, hogy történt tegnap, ami történt, de gondolják meg magukat. Minden ilyen szembenállás, minden ilyen politikai vita, amit itt persze lefolytathatunk, ezért jöttünk ma ide, hogy jól beolvassunk a másiknak, de minden ilyen politikai vita ártani fog annak, ami a járványkezelés szempontjából elengedhetetlen lenne. Éppen ezért azt kérem önöktől, hogy - ismétlem, történt, ami történt - ennek a törvénynek a megszavazásánál gondolják meg magukat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja jelezte, hogy két frakciótag ismerteti a frakció álláspontját. Elsőként megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem oly rég itt a teremben egy esküt hallottunk, és az eskü arról szólt, hogy az új alkotmánybíró felesküszik az Alaptörvényre, és ő maga is azt mondta, amit már ebben a teremben mindenki, hogy az Alaptörvény szellemisége és betűi alapján végzi a tevékenységét. Aki ezt a T/9790. javaslatot beterjesztette, nem az Alaptörvény rendelkezéseit veszi figyelembe, és nem annak szellemiségét követi. Március 11-én előterjesztette, vagyis meghozta a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendeletet a kormány, és március 12-e óta azt vártuk, miután mindenki tudja, hogy ez a veszély 15 nap alatt nem hárul el, hogy majd az Alaptörvény 53. cikke alapján megérkezik az országgyűlési határozati javaslat, amely meghosszabbítja a veszélyhelyzetet. Ezt vártuk március 12-e óta. Majd mit tett a kormány és a Fidesz képviselőcsoportja? Előterjesztett egy új törvényt, ami semmilyen módon nem felel meg az Alaptörvény 53. cikkének, és természetesen nem országgyűlési határozati javaslat. Persze, mondhatnánk azt, hogy találtak egy másik jogi megoldást, de nem. Ugyanis ebben az új törvényben nem az Alaptörvény 53. cikke alapján való felhatalmazás, illetőleg a veszélyhelyzet meghosszabbítása szerepel, hanem teljesen új szabályokat vezet be, gyakorlatilag felülírja az Alaptörvényt. A felvezetőben azt mondja, hogy szünetelhet a parlament a járvány következtében. Ezt a feltételezést tartalmazza a bevezetője a törvénynek. Kérdés: miért is szünetelhet a parlament? Hány fő kell a határozatképességhez? Olvastunk olyan statisztikát, vagy tapasztaltunk olyan körülményeket a járvánnyal sokkal inkább sújtott országokból, hogy 200 főből 100 fő biztosan megbetegedett olyan mértékben, hogy még elektronikus úton sem tudná gyakorolni a tisztségét? Semmilyen ilyen adat sem a WHO-tól, sem semmilyen, a járvánnyal sokkal inkább sújtott országból nem érkezett. Azt mondja ez a jogszabálytervezet, hogy veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapít meg. De tudják, mi nincs benne? A veszélyhelyzet meghosszabbítása. Ez nem szerepel ebben a jogszabályban, pedig az Alaptörvény 53. cikke egyértelműen előírja, hogy meg kell hosszabbítani a veszélyhelyzetet, ha úgy látja az Országgyűlés, hogy a kormány által meghosszabbított veszélyhelyzetet jóváhagyja. Ez ebben a jogszabályhelyben nincs benne. Fogunk mi még erről sokat vitatkozni, hogy ki miként látja az Alaptörvény szövegét, de miután részese voltam az Alaptörvény valamikori vitájának - tessenek visszanézni a jegyzőkönyveket -, például ennél a passzusnál igen sok vita volt abból, hogy majd ezt adott esetben hogy kell alkalmazni. A 2. § azt közli, hogy a katasztrófavédelmi törvényben megfogalmazott jogkörökön túl fog újabb jogköröket meghatározni a
