Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 9. hétfő - 110. szám - Csárdi Antal (LMP) - a pénzügyminiszterhez - „Milyen mértékben befolyásolja a 2021-es költségvetés tervezését a történelmi mélyponton lévő forint?” címmel - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL (LMP): - ELNÖK:
500 kezelni a Fidesz-KDNP-kormánynak, és azt gondolom, sikerrel, hiszen 2012 óta a hiány minden évben az uniós kritérium alatt maradt, hosszú távon pedig az egyensúlyi költségvetési kormányzati célt is teljesíteni tudtuk. A polgári kormány válságkezelést, növekedést elősegítő gazdaságpolitikájának eredményeként 2013 óta a magyar gazdaság stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályán mozog, hazánk teljesítményéhez a legtöbb ágazat pozitívan járul hozzá, és a bővülést nem az eladósodás táplálja. (15.10) Igen, a gazdasági növekedés 2018-ban már meghaladta az 5 százalékot, 2019-ben pedig 4,9 százalék volt. A költségvetési hiány 2012 óta stabilan a GDP 3 százaléka alatt teljesült, az államadósság pedig 2019-ben 66,4 százalékra mérséklődött. Ezek a számok bizonyítják azt, hogy a kormány tudja kezelni és jó irányba viszi a költségvetési egyensúlyt és a költségvetési politikát. Ami pedig az árfolyammal kapcsolatos kérdését illeti, a Pénzügyminisztériumnak nem áll módjában, sem szándékában a forintárfolyamra hatást gyakorolni. Ezt egyébként az MNB-törvény nem is teszi lehetővé. Az 1. § egyértelműen kimondja, hogy nem lehet a kormány részéről a Magyar Nemzeti Banknak utasításokat adni, és ezt a pénzügyminiszter tiszteletben tartja, és így is végzi tevékenységét. Egyébként a minisztériumnak sincs árfolyamcélja, hiszen Magyarországon szabadon lebegő árfolyamrendszer van, ami azt jelenti, hogy a forint árfolyamára a nemzetközi piacok is hatással vannak. És a kormánytól független jegybank figyeli ezeket a folyamatokat, és az árstabilitás megőrzése érdekében szükséges lépéseket ő felelős megtenni. Ami a költségvetés-tervezést illeti, nem fog változni, az a gyakorlat fog érvényesülni, hogy a három hónap átlagának megfelelő árfolyamot fogja a Pénzügyminisztérium figyelembe venni, semmilyen előrejelzést nem készít, hiszen ez a gyakorlat, és ez a tapasztalat jól bevált. Egyébként, ami az összköltségvetési folyamatokat illeti, ön is láthatja, hogy Magyarország megítélése akár a költségvetés terén, akár a gazdasági folyamatok terén igen pozitív, hiszen a hitelminősítők fölminősítik az országot. Azt gondolom, hogy ez igazolja az ország költségvetési politikáját is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdezem Csárdi képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A válaszából számomra nem derült ki, hogy ki kormányozza ezt az országot, mondjuk, 2019-ben, és ki kormányozza ezt az országot 2020-ban. (Nacsa Lőrinc: És 2024-ben?) Mert azt gondolom, hogy az országgyűlési törvény felrúgása az, amit itt hallhattunk, hiszen nehezen fogadható el érdemi válasznak egy 2009-es költségvetési hozzászólásnak szánt szöveg. Szeretném megjegyezni, hogy a szövegértés, mondjuk úgy, hogy rendkívüli előnyt tud jelenteni a képviselői munka elvégzésében. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Gyakorolj!) A kérdést megismétlem, mert nem kaptam rá választ. Tehát a kérdés az, hogy milyen intézkedéssel állítaná meg a forint további gyengülését a Pénzügyminisztérium, tehát egy javaslatot például a Magyar Nemzeti Banknak, vagy összességében a véleményére lennék kíváncsi a Pénzügyminisztériumnak, és igenis a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, hogy ez az árfolyam milyen módon fogja befolyásolni a 2021. évi költségvetést. Úgyhogy sajnos nem tudom elfogadni a válaszát. Köszönöm szépen. (Folyamatos zaj. - Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK:
