Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
4171 nyugdíjasok, a gyermekek, a csedben, gyedben, gyesben részesülők, bárki, aki az államtól bármilyen támogatást, fogyatékossági támogatást, rokkantsági járadékot, hadigondozotti ellátást kap. Ugyanúgy ellátásra jogosultak a tanulók, a hallgatók, tehát akik nappali tagozatos képzésben vesznek részt. Szintén ellátásra kerülnek a fogvatartottak és a hajléktalanok is, illetve a szociálisan rászorulók. Tehát ez a második nagyon nagy kör, akik szolidaritási alapon jogosultak az egészségügyi szolgáltatásra. Akik ezekből kimaradnak, azoknak kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, tehát azoknak, akik munkaképes korúak, nem akadályozottak foglalkoztatásukban, de nem dolgoznak, nem is álláskeresők, tehát az a munkaképes, aktív korú állomány, aki nem tud valamilyen oknál fogva vagy nem akar valamilyen oknál fogva dolgozni, és szociálisan nem is rászoruló. Tehát ennek a körnek kell ezt az adókötelezettséget fizetni. Egyébként 2008 óta létezik ez a tételes adófizetési kötelezettség. Ahogy képviselő asszony jelezte, 7710 forint, tehát napi 257 forintért cserébe egy rendkívül széles szolgáltatást tudnak megkapni ezek a magánszemélyek. Azért gondoltam fontosnak bemutatni ezt a hátteret, ugyanis az hangzott el a vitában, hogy kiesnek nagyon sokan ebből a szociális hálóból, és hogy nem tudják megfizetni ezt az összeget, akkor majd a magánellátásba kényszerülnek ezek az érintettek. Nagyon fontos megjegyezni, hogy minimálisan sem csökkent az ellátásra jogosultak száma, tehát pontosan ugyanazok jogosultak ellátásra, akik a ma hatályos szabályok szerint, vagy akár a tavalyi, tavalyelőtti hatályos szabályok szerint jogosultak voltak. Tehát mindenki jogosult marad ellátásra, aki eddig is jogosult volt. A nagy különbség az, hogy az adóhatóság és a NEAK közös erővel - amihez egyébként a mostani megalapozó törvény is ad lehetőséget azzal, hogy a köztük lévő adatáramlást pontosítja és szabályozza -, tehát a két hatóság fog segíteni abban, hogy időben, még a fizetési kötelezettség fennállásának az elején, kitisztázzák a jogviszonyokat az érintett magánszemélyekkel. Tehát nem az van, hogy esetleg egy magánszemély évekig ül egy piroslámpás tajkártyával, és bizonytalanságban van, hogy érvényes-e a tajkártyája vagy sem, elmenjen orvoshoz vagy sem, hanem július 1-jétől egy olyan tiszta és átlátható rendszer kerül bevezetésre, ahol az adóhatóság a NEAK-kal közösen értesíti az összes érintett magánszemélyt, hogy rendezetlen a jogviszonya, nézzen utána, próbálja meg kitisztázni a helyzetet. És van rá a mostani javaslat szerint hat hónap, hogy ezt az adategyeztetést mindenféle szankció nélkül megtegyék. Tehát én azt gondolom, nagyon fontos az, hogy itt egy nagyon tiszta, átlátható helyzetet fogunk tudni teremteni, és senki nem szembesülhet azzal, hogy esetleg az orvosnál vagy bárhol máshol szembesül azzal, hogy a tajkártyája érvénytelen, ahogy egyébként a múltban ez előfordulhatott. A másik fontos, amit Bangóné képviselő asszony is felvetett, hogy mi van azokkal az érintettekkel, akiknek a foglalkoztatója, a munkáltatója esetleg nem fizeti a járulékokat, és a magánszemély jóhiszeműen dolgozik a cégnél, és egyébként nincsen biztosítva. (16.50) Ez is egy rendkívül fontos problémakör, amit szintén kezel az új tb-törvény, ugyanis, ha azt látja az adóhatóság és a NEAK, hogy valaki nem biztosított, akkor jelzi ezt a magánszemély felé. Tehát nem fordulhat elő az, hogy valaki éveken keresztül nincsen bejelentve a foglalkoztatónál, és éveken keresztül feketén foglalkoztatják úgy, hogy ő erről nem tud. Az első adandó alkalommal erről fog egy tájékoztatást kapni a hatóságoktól, tehát képes lesz kitisztázni ezt a rendszert. Aki pedig be van jelentve a foglalkoztatójánál, ez is egy fontos szempont, hogy nem függ attól az ellátás, tehát az egészségügyi szolgáltatási hozzáférés nem függ attól, hogy a munkáltató megfizeti-e ezt a járulékot vagy sem, tehát ha a munkáltatónak fizetési nehézsége támad, mondjuk, itt a koronavírus-járvány kapcsán, vagy hanyagságból vagy bármi oknál fogva nem fizeti meg ezt a járulékot, ez nem befolyásolja az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférést. Ugyanis azzal, hogy valaki be van jelentve, azzal ő biztosított, és azzal ő hozzáfér az ellátáshoz. Tehát a járulék megfizetése vagy az egyéni járulékoknak a megfizetése és levonása nem befolyásolja az ellátást. Ezt nagyon fontosnak tartottam megjegyezni.
