Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
4172 Végül egy harmadik témakör merült fel az előző vitában: Varga-Damm Andrea jelezte, hogy Párizsban méltatlanul érezte a 9 százalékos magyar adókulcs kapcsán magát. Én azt gondolom, hogy inkább büszkeséggel kellene hogy eltöltsön minket, hogy az egész Unió legversenyképesebb adókulcsával tudunk működni. Köztudomású tény egyébként, hogy a jövedelemadókat majdnem minden ország próbálja csökkenteni, hiszen az gátolja leginkább a cégeknek a versenyképességét és a beruházásokat, tehát minden ország törekszik ezt az adóját csökkenteni. Az, hogy egyes nyugateurópai országok ezt nem tudták megtenni, mivel nem tudták a belső reformokat átvinni, az azt jelenti, hogy ők képtelenek voltak a saját adórendszerüket versenyképessé átalakítani, ezért egy kicsit úgy is fogalmazhatnék, hogy a saját versenyképtelenségüket próbálják meg áthárítani egyébként a kelet-európai országokra. Tehát azok a nyugat-európai országok, akik 30-35 százalékos társasági adóval operálnak, nyilvánvalóan érthető módon nem nézik jó szemmel, hogy egyes kelet-európai országok akár 10 vagy akár 10 százalék alatti adókulcsokkal tudnak működni. 12 évi adótanácsadás után azt gondolom, hogy megengedhetem azt magamnak, hogy ha ilyen lehetőség lett volna, hogy Magyarországon bárki, bármilyen feltétel nélkül céget alapít, és akkor Magyarországon adózik, akkor nagyon-nagyon könnyű helyzetben lett volna Magyarország vagy a magyar költségvetés. Sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet, vagy szerencsére nem ilyen egyszerű a helyzet. Az OECD számtalan szabállyal szabályozza azt, hogy hogy lehet valaki adórezidens egy bizonyos országban, megvannak ezek a kötelező feltételek, tehát valós gazdasági jelenlétnek kell lenni bizonyos országokban, illetve minden országban, és Magyarország ezeknek az OECDajánlásoknak évek óta következetesen, nagyon pontosan megfelel. Tehát minden egyes magyar adószabály az OECD-alapszabályoknak megfelelően van rendezve és szabályozva, tehát ezért is nem nagyon látja az OECD sem a fogást ezen a magyar 9 százalékos adókulcson, ugyanis teljesen jogszerű, teljesen legális és valós magyar gazdasági teljesítmény kell hogy mögötte legyen ahhoz, hogy valaki a 9 százalékos adókulccsal tudjon Magyarországon élni. A vitában elhangzott további kérdésekre véleményem szerint államtitkár úr fog a későbbiekben reagálni, úgyhogy nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, Izer Norbert államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A következő előre bejelentett felszólaló nincs a teremben, ezért megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, jegyző úrnak, DK. ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Ha államtitkár úr nem kért volna szót, akkor nem kértem volna én sem szót. Csak szeretném emlékeztetni államtitkár urat, hogy ott ültünk, ha jól emlékszem, a Törvényalkotási bizottságban talán decemberben, ahol elmondtuk azt, hogy annak a szabálynak, aki azokat, akiknek önök szerint nem rendezett a tb-jogviszonya, kirekeszti az egészségügyi ellátásból, mennyi problémája van. Azt javasoltuk, hogy ezt a szabályt akkor ne írják bele a törvénybe, hanem hozzanak vissza egy kidolgozott javaslatot, megfelelő garanciákkal. Államtitkár úr pontosan ugyanúgy, ahogy ma elmondta, hogy minden rendben van, minden rendben lesz, senki nem fog kimaradni a rendszerből, senkit nem fog hátrány érni, ugyanúgy elmondta decemberben is. Mi történt? Előttünk van a törvényjavaslat, amelyik bővíti a szociális alapon tb-ben részesülők körét, 3 hónapról 6 hónapra tolja ki az időt, amelyik rendezi azoknak a helyzetét, akiknek nincsen lakcíme. Emlékszik erre? Azt mondta, hogy nem lesz ilyen, nem lesz ezzel probléma; amire egyrészt mondhatom azt, hogy örvendetes, jobb későn, mint soha, hogy meghallgatták azokat az észrevételeket, amiket mindjárt nem csak mi, hanem a szakemberek is megfogalmaztak ebben a dologban. Csak miért kéne elhinnünk azt, amit most mond államtitkár úr? Ha a kormány későn is, de belátta, hogy akkor tévedett, akkor most miért higgyük el, hogy minden rendben lesz? Egy fontos előrelépés ebben a javaslatban, mert van ilyen is, amelyik világosabbá, átláthatóbbá teszi azt, hogy kinek van és kinek nincs viszonya, és állami feladattá teszi, nem nekem mint munkavállalónak kell állandóan utánajárnom, hogy rendben van-e, hanem az állam jelzi nekem, ha
