Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
4170 adósság. Ez 220 milliárd körül van, miközben a magyarországi önkormányzatoknak több mint 800 milliárd forintos betétállomány áll rendelkezésre. Ez csak Budapesten 180 milliárd forint körüli összeget jelent. Úgyhogy arra kérem önt, hogy amikor riasztgatja az embereket ezekkel a hírekkel, akkor legalább a pontos számokat használja, hiszen több mint 1300 milliárd forintot átvállaltunk, és most 220 milliárd az, ami visszatermelődött. Azt gondolom, ezek egészen más arányok, mint korábban. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót kettő percre Varju László képviselő úrnak. VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Hálás vagyok, hogy beszélt az önkormányzatok adósságcsapdájáról, ahova egyébként a fideszes képviselők a kétezres években igenis nagy erővel hajtották bele ezeket az embereket, illetve ezeket a polgármestereket, sőt aktív közreműködői voltak ennek a történetnek. Megyei közgyűlések és nagyvárosok vették fel azokat a devizahiteleket, amiről az akkori Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 24 esetben állapította meg, hogy az 5-10 milliárd forintig terjedő hitelfelvételnél, annak 80 százalékánál ugyanaz a közvetítő játszott szerepet. Elmondom önnek, hogy Hargitai képviselő úr - aki egyébként a Költségvetési bizottság tagja, illetve alelnöke - személyesen, nyilvánosan is egyébként hirdette azt, hogy el kell adósodni. Ő volt az, aki elmondta, hogy Orbán Viktor arra biztatta őket, hogy adósítsák el az önkormányzatokat, egyébként akkor, amikor nem volt meg annak a kormánynak a kétharmados támogatottsága, és önök akadályozták meg azt, hogy az önkormányzati szabályok megváltoztathatók legyenek, azaz csökkenthető legyen az a jog, hogy az önkormányzatok hitelfelvételét valaki visszafogja. Ha visszaemlékszik rá, az Önkormányzati bizottság számtalanszor tárgyalta ezt. Ez a vizsgálat is, amire én utalok, benne volt ebben, és igenis önöknek igen nagy felelőssége van abban, hogy ez az eladósodás megtörtént. Egy. Kettő. Ezt követően igenis újratermelődött ez az adósság, nem hiteladósságként, hanem beszállítói tartozásként. Ha megnézi az adatokat, ha nem titkolnák el, akkor pontosan tudja és látja azt, hogy amennyivel konszolidálták, most lényegében ugyanennyi tartozása van az önkormányzati rendszernek. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen. Most megadom a szót a soron kívül jelentkező Izer Norbert államtitkár úrnak. IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kihasználva azt a szerencsés lehetőséget, hogy Banai államtitkár úr és jómagam is végigkövettük a vitát, ezért a vitában elhangzott adózással kapcsolatos témákra szeretnék röviden reagálni. Bangóné Borbély Ildikó és Varju László képviselő úr is jelezte, hogy a tb-törvénnyel kapcsolatban vannak fenntartásaik, és hogy ezért nem tudják támogatni a javaslatot. Szeretném megköszönni, hogy felvetették ezt a problémát, ugyanis akkor szeretném egy picit helyre tenni a törvény hátterét. Magyarországon a tb-háló viszonylag széles körű, és nagyon-nagyon szorosra font. Ennek egyik eleme a nyugdíjbiztosítás, a másik pedig az egészségbiztosítás. Az egészségbiztosításon belül az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférésről szeretnék egy picit részletesebben beszélni. Nagyon fontos, hogy mindenki jogosult erre az egészségügyi szolgáltatásra, tehát orvoshoz el tud menni, gyógyszertárba el tud menni, jogosult gyógyszertámogatásra, akinek bármilyen munkaviszonya van, aki dolgozik, aki közalkalmazott, vagy akár vállalkozó; tehát aki dolgozik, az biztosított, és így a biztosítottsággal nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítás is jár. Van egy másik nagyon széles kör, akik szolidaritási alapon jogosultak az egészségügyi szolgáltatásra. Ők azok, akiknek az állam vállalja át a fizetési kötelezettségüket. Például a
