Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4153 ülésponttól függ - megtárgyalása mentén elénk kerül egy salátatörvény-tervezet is, amely az űrkutatástól a paradicsom méretéig kis túlzással mindent tartalmaz. Az egyszeri ellenzéki és kormánypárti képviselő nyilván szemezget ebből, kiragad számára szimpatikus, vállalható dolgokat, ily módon a kormánypárti képviselőtársak minden tiszteletem mellett, de igyekeznek az összképet kissé púderezni, az ellenzéki képviselők pedig nagyon sokszor megtalálják azt az egy-két nünükét, amitől vállalhatatlan lesz az egész csomag. Ezért mondom, hogy kissé szerencsétlen ez a tárgyalási mód. Megboldogult és szebb korokban a parlamentek témánként nem spórolták meg az időt, igyekeztek egyesével végighaladni azokon a területeken, amelyeket rendezni szeretnének. De ha a költségvetési tervezést nézzük, akkor tessék, államtitkár urak, megnézni azt, hogy a Bundestag mikor fogadta el, mondjuk, azt a költségvetési tervezetet, amely a 2020. évre Németország esetében akut és működőképes. Láthatjuk, hogy az elfogadás és a hatálybalépés közti adott esetben néhány nap is elegendő volt. (15.20) A tervezhetőség szempontjából pedig talán előnyt is jelent az, hogy nem fél évvel, vagy mondjuk, egy zárszámadás elfogadása előtt tervez a kormány költségvetést vagy éppen költségvetést megalapozó csomagot. Hogy egy példát mondjak, hogy önök a 2021-re szóló költségvetési tervezetben milyen forint/euró árfolyammal számolnak. Ugye, mindannyian tisztában vannak azzal, hogy 256-tal. Gondoljanak vissza arra, hogy fél évvel ezelőtt hol tartott a magyar forint, milyen mozgásoknak volt kitéve azóta, megjósolhatók voltak-e ezek a mozgások, ily módon hatékonyan tudnak-e önök tervezni. Az én válaszom erre az, hogy egyértelműen nem, hiszen olyan váratlan események és vis maior jellegű szituációk fordulnak elő, amelyek lehetetlenné teszik a költségvetés tervezését, mondjuk, árfolyamszempontból, pedig azért talán megállapodhatunk abban, hogy van kihatása a forint/euró árfolyamnak arra, ami akár a költségvetésitörvény-javaslatban, akár az azt megalapozó csomagban előttünk fekszik. Azért vagyok szomorú, és ezt a legőszintébben mondom, mert amikor felkészültem erre a javaslatra, és át szoktuk tekinteni munkatársaimmal ilyenkor a sajtócikkeket is - ezzel, ugye, nem árulok el semmiféle műhelytitkot -, akkor ilyen címekkel találkoztam, mint - idézek - „Garancsi nagyobb kaszinókirály lehet, mint Vajna, új kaszinó nyithat a Balatonon”. Tehát látható az, hogy az egymással viaskodó véleménybuborékok tekintetében a kormánypártiak, ahogy az elhangzott, kiemelnek számukra fontos területet; az ellenzéki sajtó vagy akár az objektív szaksajtó, már amennyire lehet még Magyarországon ilyenről beszélni, nyilvánvaló módon megkeresi azokat a háttér-, mögöttes mozgató erőket, amelyek a korábbiakban azért számos esetben megjelentek a kormányzat törvényhozásában. Gondoljunk csak, mondjuk, a földügyek, mezőgazdasági ügyek rendezésére, a dohánykoncessziók kitalálására, majd kiosztására, és számos alkalommal tetten érhető módon ilyenkor a haszonélvezők feltételezhetően kormányközeli vállalkozók, vállalkozások voltak. Ugyanígy gyanakodva tekint az ember arra is, amikor a jövőben kiemelt nemzetgazdasági érdekké nyilvánítja a Fidesz-KDNP azt, hogy ki üzemeltetheti Magyarországon a kaszinókat. Ugye, itt feltételezhető módon egy érdekeltségen belül akkor több ilyen műintézmény is üzemeltethető lesz. Idézőjelben értendő a „cserébe”, cserébe sokkal könnyebb lesz elveszíteni az ilyen jogosultságokat, mint korábban, tehát látható, hogy azért itt a másik oldala is változik ennek a dolognak. Ugyanakkor nagyon sokszor szaladunk bele abba, hogy ez a kormány különleges övezetté nyílvánít valamit, nemzetgazdasági érdekké tesz valamit, és ilyen esetekben a tapasztalatainkból kell kiindulni, ami viszont azt mutatja, hogy nem biztos, hogy a legtisztább, piacgazdaság által vezérelt szándék jelenik meg ilyen esetben. Tehát, amikor azt hallom az indoklás során, hogy a „Modern városok” program tekintetében bizonyos támogatási volumen megjelenhet a megyei önkormányzatoknál is, és ezek mozgástere szélesedik, akkor azonnal eszembe jut a különleges gazdasági övezetek koncepciója, ahol mit tapasztalhattunk? Azt, hogy a kormányzat rábök egy-egy
