Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4147 Most elsőnek megadom a szót Banai Péter Benő államtitkár úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat célja, hogy megteremtse azon jogszabályi és szabályozási kereteket, amelyek a Magyarország 2021. évi központi költségvetési törvény végrehajtásához kapcsolódnak. Ugyanakkor hangsúlyozom azt is, hogy a törvényjavaslattal több ponton reagálunk a koronavírus-világjárvány okozta, már az idei költségvetési évet érintő kérdésekre is. Mint ahogyan az önök előtt is ismert, a 2021-es költségvetés középpontjában a gazdaságvédelem áll, amit a koronavírus-világjárvány által okozott károk enyhítése, valamint a magyar emberek és munkahelyek védelme tesz indokolttá. A jövő évi büdzsé emellett az elért gazdasági eredmények megvédésére és az ország biztonságának megőrzésére helyezi a hangsúlyt, miközben biztosítja a gyermeket nevelő családok támogatását és a nyugdíjasok védelmét is. A gazdaság védelme és újraindítása, valamint a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a 2021-es költségvetésben az újonnan létrehozott Gazdaságvédelmi Alapra épül, amelyen keresztül 2021-ben 2555 milliárd forintot meghaladó forrás áll rendelkezésre. Kérem, engedjék meg, hogy a főbb módosítási javaslatok ismertetése előtt jelezzem, hogy a törvényjavaslat támogatása esetén a módosítások jelentős része közel fél évvel a hatálybalépésük előtt kihirdetésre kerül, biztosítva a kellő felkészülési időt a kormányzati intézkedések, valamint a pénzügyi, gazdasági és szabályozási környezetben bekövetkező változások megismerésére. Mindez a gazdaság és a társadalom valamennyi szereplője számára tovább erősíti a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget. Számunkra alapvetés a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás, emellett azonban a célunk egy egyszerűbb, rugalmasabb, átláthatóbb államháztartási rendszer működtetése. A törvényjavaslat ezért több ponton érinti az államháztartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az államháztartást szabályozó joganyag részeként külön ki kell emelni a központi költségvetésről szóló törvény szerkezeti megújítását, egyszerűsítését. A költségvetési törvény szerkezeti újratagolása, főként előirányzatok összevonása mentén tartalmazza a 2021. évi állami kiadásokat és bevételeket úgy, hogy mindeközben teljeskörűen biztosítja a költségvetés végrehajthatóságát, ellenőrizhetőségét és számonkérhetőségét. A törvényjavaslat ennek megfelelően a központi költségvetés új szerkezeti felépítése és az államháztartás jogi szabályozása összhangját teremti meg. Ugyanakkor a szabályozás továbbra is eleget tesz az Alaptörvényben foglalt alkotmányos elvárásnak, miszerint a központi költségvetésről, majd annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az észszerű részletezettségre irányuló javaslat egyrészt garantálja a kormány és az Országgyűlés gazdaság- és társadalompolitikai szándékának a költségvetés tervezéskori és végrehajtáskori érvényesítését. Másrészt a költségvetés hitelességét, számszaki alátámasztottságát is erősíti, hiszen kiderül, hogy reális-e maga a költségvetési javaslat. Szintén alapvetés a kormány számára, hogy a költségvetési törvény szerkezetének igazodnia kell a miniszterek feladat- és hatásköréhez, illetve a kormánytól független szervezetek felelősségi köréhez is. A kormány tagjai felelősek mind a közfeladatok ellátásáért, mind pedig a közfeladatok ellátását fedező pénzeszközök kezeléséért, felhasználásáért is. Ez a két felelősség, a feladatokért és az ellátásukhoz szükséges források felhasználásáért való felelősség egymástól elválaszthatatlan, még akkor is, ha a kormányzati prioritásokban változás következik be. E változások rugalmas érvényesüléséhez javaslatot teszünk a hazai forrásból nyújtott költségvetési támogatási célrendszer módosítására, ami gyorsíthatja a támogatások kihelyezését, a
