Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4148 kormányzati célok gyorsabb megvalósítását, és végső soron a gazdaság helyreállításában is pozitív hatásokat válthat ki. Eszerint a kormány tagjai - az adott ágazat irányítóiként – egy személyben felelősek az adott minisztérium tevékenységéért és gazdálkodásáért, erre tekintettel pedig az általuk kezelt források felhasználásáért. Így a javaslat alapján az egyes miniszterek forrásokat csoportosíthatnak át az adott fejezeten belül, természetesen csak a rendelkezésre álló keretek összegéig. Mindezek mellett megteremtjük annak lehetőségét, hogy a megyei jogú városok mellett a megyei önkormányzatok is kedvezményezettjei lehessenek a „Modern városok” program keretében nyújtott támogatásoknak. Kiemelem azt is, hogy a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok módosításakor nemcsak rugalmasabbá tesszük a szabályrendszert, hanem szigorúbbá is az egyes összeférhetetlenségi szabályokat. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az átláthatóság és a központi költségvetésből származó forrásokkal való felelős gazdálkodás végett az önök előtt lévő törvényjavaslat új szabályt fogalmaz meg azokra a fejlesztési támogatásban részesülő számlatulajdonosokra, akik mentesültek az alól, hogy fizetési számláikat a Magyar Államkincstárnál vezessék. E kedvezményezettek a kereskedelmi bankoknál vezetett számláikon tartott, 50 millió forintot meghaladó fejlesztési támogatásokat a javaslat értelmében kötelesek lesznek átutalni a Magyar Államkincstárnál megnyitott számlákra, és azokon kezelni azokat. Ki kell emelni, hogy a kedvezményezettek szerződéses jogait és kötelezettségeit a változás nem érinti, hiszen a kincstári számla számlatulajdonosa ugyanúgy a kedvezményezett lesz, a kereskedelmi banknál vezetett számlával azonos rendelkezési jogosultsága a kincstári számla felett is sértetlenül megmarad. Miért teszünk mégis javaslatot erre a változtatásra? Azért, hogy az állam finanszírozási költségeit optimalizáljuk, ezeket a költségeket csökkentsük. A koronavírus-világjárvány miatt járványügyi készültségre és a gazdaságvédelmi intézkedésekre jövőre is számottevő forrást kell biztosítani, ennek előteremtéséhez pedig a kormánynak rendkívüli államháztartási intézkedésekkel is fel kell készülnie. A jelenlegi államháztartási szabályok szerint a kormánynak most is van lehetősége rendkívüli intézkedések keretében a központi kiadásokra szánt források felhasználásának időleges, feltételhez kötött korlátozására, felfüggesztésére. A közelmúlt eseményei, a koronavírus-világjárvány eddig soha nem tapasztalt mértékű gazdasági hatásainak ellensúlyozásához szükséges, hogy a kormány ezen jogosítványait a nemzetgazdasági egyensúly fenntartásához, megőrzéséhez is gyakorolhassa. Emellett az év közben meghozott kormányzati döntésekből származó feladatok végrehajtása is indokolttá teszi sok esetben a szélesebb mozgástér biztosítását a kormány számára. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a jogalkalmazás során felmerült igényeknek eleget téve egy helyre rendezi az állami vagyongazdálkodás speciális előirányzat módosítási jogköreit, valamint a központi költségvetési szervek elhelyezésére vonatkozó szabályok megfogalmazása az észszerű, rugalmas és hatékony vagyongazdálkodás megteremtése végett a vagyonkezelői joggal kapcsolatos szabályokat is rögzít. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény módosítása pedig meghatározza a beruházási tartalék felhasználásának szabályait. Az észszerű, rugalmas és hatékony vagyongazdálkodás megteremtéséhez - Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelméhez mint alapfeladat ellátásához szükséges sajátosságok figyelembevétele mellett - a jelenleg működő vagyonkezelési rendszer átfogó átalakítása is indokolttá vált. Így a javaslat célja, hogy az állami vagyonról szóló törvény módosításával az elhelyezési vagy rekreációs célú ingatlanok - a meghatározott kivételektől eltekintve - egységesen, egyoldalú ingatlanminősítő nyilatkozattal az MNV Zrt. tulajdonosijog-gyakorlása alá kerüljenek. Szükséges kiemelni, hogy az egyoldalú nyilatkozat általi jogviszony-létesítés a vagyonkezelési jog létesítéséhez szükséges szerződéses jogi formához képest hatékonyabban juttatja érvényre a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás elvét. Egyben eleget tesz az Alaptörvényben foglaltaknak is, amennyiben a közpénzügyekre kiterjedően rögzíti az átlátható gazdálkodás követelményét.
