Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (független):
4051 A harmadik gondolat, amit zárásként szeretnék megfogalmazni, az, hogy mi fog történni, mondjuk, olyan 40-50 év múlva, amikor vissza fog tekinteni a világ Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP kormányzásának ezen tíz esztendejére. Azt fogják-e mondani, hogy önök éltek a lehetőséggel, vagy önök visszaéltek a lehetőséggel? Mit fognak mondani akkor - amit államtitkár úr több kétperces reagálásban is elmondott -, hogy tulajdonképpen a világgazdasági folyamatokban konjunktúra volt, most például ezekben az években az energiaárak látványosan csökkennek, az európai uniós források jelentős részben hozzáférhetők Magyarország számára. Mondhatjuk azt, hogy a világnak azok a piacai, amelyekkel mi szívesen kereskedünk, azok szárnyalnak, azok rendben vannak, ott béke van, nyugalom van - és akkor az a kérdés, hogy ebben az időszakban mit teszünk azzal a lehetőséggel, amit Magyarország kapott. (20.30) Építünk egy modern, innovatív, fejlődőképes Magyarországot, vagy pedig bezárkózunk egy olyan kalitkába, amelyikben rövid távon sincs kitörési lehetőség; hogy kövekbe fektetjük ezeket a pénzeket, vagy pedig olyan dologba fektetjük, ami később jövőt tud termelni; hogy egy olyan országot építünk, amelyik akkor is fog tudni fejlődni, ha egyébként a világban adott esetben válság van. Önök pedig arra büszkék, ami nem innovatív, ami nem egy modern országot épít. Olyan dolgokkal büszkélkednek, olyan dolgok vannak ezekben a költségvetésekben, olyan ügyekre tették a fókuszt az elmúlt tíz esztendőben, amelyek rövid távon sem eredményezték azt, hogy Magyarország ki tud törni abból a keretből vagy abból a helyzetből, mint amiben van. Rendkívül nagy felelősségük volt az elmúlt tíz esztendőben, nagy lehetőség, hiszen komoly politikai támogatottsággal rendelkeztek a lakosság körében, nagyon jelentős többséggel tudtak döntéseket hozni, egy nagyon kellemes nemzetközi klímában tehették, amit tettek, és ehhez képest az történt, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődik, Magyarország egy összeszerelő üzem felé halad, ha az ipart nézzük, és a pénz jelentős része pedig nem a tudásba, nem a jövőbe, hanem sokkal inkább a múltba fektetődik. Ezt a három gondolatot próbáltam meg a rendelkezésemre álló rövid öt percben megtenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. Majdnem mindenben igaza volt. Tartalmilag én nem szólhatok hozzá, ezért ennek megítélését innen nem mondhatom el. Abban viszont sajnálatosan tévedett, hogy nem ön az utolsó hozzászóló, ami egyébként engem is szomorúsággal tölt el (Derültség.), viszont örömmel adom meg a szót Volner képviselő úrnak, független képviselőnek, aki gombnyomással jelezte felszólalási szándékát. Parancsoljon! VOLNER JÁNOS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészről szomorú vagyok, hogy bár nem látok át teljesen a kormánypárti padsorokba, de úgy tudom, hogy egy ember ül a pulpitus által eltakart részen, öten vagyunk a teremben. (Dunai Mónika jelzésére:) Ketten, bocsánat. Akkor hatan vagyunk összesen a kettőszáz képviselőből a teremben, akik érdeklődnek aziránt, hogy Magyarország költségvetését megtárgyalják. Én pedig független képviselőként arra készültem, hogy lesz kettő percem időarányosan, amit felhasználhatok, de tekintettel arra, hogy a 12 független képviselőből én vagyok benn egyedül, ezért egy hosszabb felszólalásra készülök, remélem, képviselőtársaimat is érdekelni fogja ennek a tartalma. Előttünk van most az ország 2021. évre vonatkozó gazdasági terve, ezt szeretném önöknek részletesen értékelni, elsősorban a fenntarthatóság, a hosszú távú tervezhetőség szempontjait figyelembe véve. A képviselőtársaim között folyt egy gazdaságfilozófiainak tekinthető vita. Baloldali képviselők azzal érveltek, hogy adjanak több segélyt, a kormánypárti képviselők pedig más jellegű, a munkaalapú társadalom irányába mutató felszólalásokat tettek. Én a magam részéről ezt
