Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3856 megfelelően alakult, hogy olyan költségvetési átalakítást, módosítást végeznek el, amiről nem egyeztettek a parlamenttel. Éppen ezért ez a költségvetés ebben a formájában biztosan elfogadhatatlan. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Banai Benő államtitkár úr kért szót, csak nálam a monitoron Izer Norbert államtitkár úr neve jelent meg. Semmi probléma, természetesen államtitkár úré a szó. BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért is kértem szót, mert Varju László képviselő úr egyben a Költségvetési bizottság elnöke, és ebbéli pozíciójából kiindulva, azt gondolom, ha valakinek a tisztelt Országgyűlés tagjai közül, akkor neki hivatalból jobban illik ismerni azt a költségvetésitörvény-javaslatot, amelyről most vitatkozunk. A költségvetésitörvény-javaslatnak része a makrogazdasági helyzet bemutatása, része az, hogy mik azok a pillérek, mi az a gazdaságpolitika, amire a jövő évi költségvetést építjük. Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy álságos és nevetséges vita, ami folyik a költségvetésről, komolytalan vita, és a tíz év elmúlt gazdaságpolitikája megbukott. Képviselő úrnak pontosan ismerni kell azokat a számokat, amelyeket a magyar és nemzetközi hivatalos statisztikai szervezetek a magyar gazdaság állapotáról közzétettek. Képviselő úr ugyan minősítheti úgy az elmúlt tíz év gazdaságpolitikáját, mint ami megbukott, de kérem, hogy vegye elő az Eurostat-számokat, nézze meg, hogy a magyar gazdaság az elmúlt tíz évben milyen mértékben növekedett. Ez 32 százalék fölötti növekedés, szemben az Európai Unió átlagos 13 százalék alatti növekedésével. Felhívom képviselő úr, elnök úr figyelmét arra, hogy a magyarországi aktivitási ráta az elmúlt tíz évben az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben növekedett. A munkanélküliség csökkentése szintén az egyik legjelentősebb volt. És bizony, ezek a folyamatok nem csak egy-egy évet jellemeztek, ahogyan mondtam, átfogó tíz évet jellemeztek, sőt 2020 első negyedévében Magyarország azon pár ország között volt, amelyek még pozitív tartományú növekedési számot tudtak elkönyvelni. Én azt gondolom, képviselő úr, ha összehasonlítjuk a mostani gazdasági válság előtti helyzetet és a tíz évvel ezelőtti gazdasági válság előtti helyzetet, akkor a „megbukott” szót talán másik időszakra lehetne tenni. Emlékezhetünk arra, hogy tíz évvel ezelőtt Magyarország első volt azon országok között, amelyeknek külső forrásra, IMF-re, Európai Bizottságra volt szüksége. (Varju László: Ugyanannyi volt az államadósság!) Képviselő úr, elnök úr, ha megbukott volna a gazdaságpolitika, akkor Magyarország nem tudott volna jelentős kereslet mellett devizakötvényeket és zöldkötvényt értékesíteni. Jelentős kereslet volt, csak a zöldkötvénynél 1,5 milliárd eurós értéket adtunk el, több mint 7 milliárdos kereslet mellett. Tehát én azt gondolom, hogy a piaci befektetők, akik pénzüket teszik a Magyar Államkincstárba, azok azért megnézik alaposan, hogy milyen helyzetben van az ország. És az az állításom, hogy tíz évvel ezelőtt ezek a pénzügyi befektetők nem vették meg az állampapírjainkat, most nemcsak hogy megveszik, hanem jelentős többletkereslet van. Én azt gondolom, hogy ez a statisztikai számok mellett egy jelentős piaci visszaigazolás a tekintetben, hogy a gazdaságpolitika iránya jó. A gazdaságpolitika irányát természetesen az egyes személyek szemszögéből is lehet értékelni. És nemcsak a makrogazdasági számok alakultak jól, hanem a reálkeresetek alakulása minden kereseti kategóriában, a megtakarítások alakulása, és folytathatnám. Csak a háztartások megtakarítását hadd mondjam: 2008-ban 2,1 százalék volt a rendelkezésre álló jövedelem százalékában, 2019-ben ez 12 százalék volt. (17.30) Tehát azt gondolom, hogy összességében megvolt az az alap, amire a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslatot építeni lehetett.
