Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3857 A képviselő úr úgy fogalmazott, hogy zavaros, hogy ha a bevételekhez képest a tervezett inflációval növekednek a bevételek vagy aszerint sem növekednek a bevételek, akkor hogyan tudunk minden területre többletkiadást fordítani. Először is azt szeretném tisztázni, hogy amikor a képviselő úr 2020-as bevételi számokat lát, akkor az eredeti 2020-as költségvetésitörvény-javaslat számaiból indult ki, ha jól érzékeltem. (Varju László bólint.) Ezt a költségvetést jó reményünk volt anno 4 százalék körüli gazdasági növekedésre építeni. Tudjuk, hogy bekövetkezett egy járvány, tudjuk, hogy Európában mindenki gyakorlatilag a gazdaság kisebb vagy nagyobb mértékű zsugorodásával számol. Mi azzal kalkulálunk, hogy a magyar gazdaság 3 százalékkal csökkenhet, és épp a negatív hatásokat ellensúlyozandó, ezeket mérsékelendő, még plusz adócsökkentésekről döntött a kormányzat, amelyeket a tisztelt Országgyűlés is jelentős részben szentesített. Tehát kérem elnök urat, képviselő urat, hogy amikor bevételeket néz, akkor vegye figyelembe, hogy az eredetileg elfogadott költségvetés számaihoz képest egyrészről mások a makrogazdasági folyamatok, másodrészben pedig számos adócsökkentésről döntött a kormányzat, illetőleg az Országgyűlés. Ehhez viszonyítva kell értékelni a 2021-es bevételeket. Mi azzal számolunk, hogy az idei 3 százalékos gazdasági zsugorodás után - bízzunk abban, hogy adott esetben a pozitív prognózisok is megvalósulhatnak, és nem lesz ekkora, de az alapforgatókönyv szerinti 3 százalékos visszaesés után - a jövő évben 4,8 százalékkal tudunk növekedni. Ehhez viszonyítsa, kérem, a számokat. A bevételek után nézzük a kiadásokat: hogyan lehet akkor többet költeni gyakorlatilag minden kiemelt területre ahhoz képest, mint amit 2019-ben vagy ’20-ban láttunk? Ennek két oka van. Az egyik, hogy ha egymás mellé tesszük az idei 3 százalékos kalkulált visszaesést és a jövő évi 4,8 százalékos növekedést, akkor a két évet együtt nézve azt látjuk, hogy a ’19-es számokhoz képest összességében a gazdaság is bővül, és ez lehetőséget ad arra, hogy a kiadásokat is növeljük. A másik dolog, amit elnök úrnak célszerű figyelembe venni, hogy bizony az elmúlt években az államháztartás stabilitása azt jelentette, hogy nemcsak 3 százalék alatti hiánnyal kalkuláltunk, hanem 2 százalékos, vagy az idei évre eredetileg 1,8 százalékos hiánnyal, jövőre 2,9 százalékos hiánnyal kalkulálunk. Egy százalékpontnyi különbség nagyjából 500 milliárd forintnak felel meg. Tehát továbbra is tudjuk a többletkiadásokat számos területen teljesíteni, továbbra is a maastrichti 3 százalékos referenciaszint alatt vagyunk, de közelebb vagyunk a 3 százalékhoz, mint az elmúlt években. Hál’ istennek, hogy ezt meg tudjuk tenni, volt annyira biztonságos a költségvetés-politika, hogy a hiányszinttel el tudtunk mozdulni, és mindezzel együtt azt feltételezzük, hogy az adósságráta az idei átmeneti növekedés után jövőre csökkenni tud, és 70 százalékos mérték alá süllyedhet. Ami pedig a 2019-es számokat illeti, képviselő úr, elnök úr úgy fogalmazott, hogy nem ismerjük a számokat, nem közöltük a számokat. Elnök úrnak felhívom a figyelmét, hogy a Pénzügyminisztérium havonta közzéteszi a központi költségvetés pénzforgalmi adatait. A Magyar Államkincstár honlapján megtalálja az önkormányzati beszámolók alapján az önkormányzati adatokat. De ha valaki nem bízik a magyar hivatalos szervek adatszolgáltatásában, akkor kérem, hogy nézze meg az Európai Bizottság vagy az Eurostat nyilvános adatait, ezekben meg fogja találni a 2019-es magyar számokat. Meg fogja találni, hogy 2019-ben a magyar gazdaság 4,9 százalékkal bővült, az egyik legmagasabb mérték az Európai Unióban; meg fogja találni az Eurostat és az Európai Bizottság honlapján, hogy az államháztartás hiánya a GDP 2 százaléka volt; mint azt is, hogy 2019-ben 66,3 százalékra mérséklődött, majdnem 4 százalékpontos csökkentést követően az adósságráta. Ismertek tehát a 2019-es számok, és ismertek az eddigi 2020-as folyamatok, amelyekre építettük a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot. Végül engedjék meg, hogy az átláthatóságról szóljak. Európában ahány ország, annyifajta nemzeti költségvetési rendszert látunk. Vannak országok, ahol a most leegyszerűsített jövő évi költségvetésitörvény-javaslat a magyar dokumentumnak a töredékét teszi ki, például Finnország. Nem tudom, elnök úr mit szólna, mit mondana ezekre a javaslatokra, vajon átláthatatlanok-e ezek a
