Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. BOROS ANITA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3721 Egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10862. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Boros Anita államtitkár asszonynak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár asszony! DR. BOROS ANITA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány valóban T/10862. számon nyújtotta be az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. A magyar kormány elkötelezett a teremtett világ védelme iránt, ahogyan az Alaptörvényünk Nemzeti hitvallása is tartalmazza: vállaljuk, hogy örökségünket a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk, felelősséget vállalunk az utódainkért, a természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. A fenntartható fejlődés nem jelenthet mást, mint összekapcsolni az ökonómiai és ökológiai fejlődési folyamatokat, mert valójában egyik sem működhet a másik nélkül. Ennek jegyében a kormány ez év elején elfogadta a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely meghatározza azokat a kérdéseket és azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány kiemelten szeretne foglalkozni, így a klímasemlegesség, a zöldgazdaság és a hulladékgazdálkodás vonatkozásában. Ennek megfelelően a munkát megkezdtük a hulladékgazdálkodás területén is, még akkor is, ha az életünket jelentősen meghatározta az elmúlt hónapokban az a járványhelyzet, aminek mindannyian tanúi voltunk, és mindenekelőtt a magyar emberek életének megvédésére koncentráltunk. Számos egyéb gazdasági intézkedésünk kidolgozása mellett a hazai hulladékgazdálkodási ágazat racionalizálásához szükséges javaslatokat is kidolgoztunk. A hazai hulladékgazdálkodási rendszert számos tényező determinálja, úgyhogy, ha megengedik, egy kicsit szélesebb kontextusba helyezném az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának a megtiltását. A hazai gazdaság elmúlt 50 évére visszatekintve azt láthatjuk, hogy átalakult az iparunk, a kereskedelempolitikánk, a termelési kapacitásunk, illetve a szokásaink. Az életünket egyre gyorsabban éljük, és ehhez számos szükséglet kapcsolódik, ebből következően a hulladéktermelés is fokozódott. Az 1980-as évektől már fokozatosan csökkenő mennyiségű termelési és települési hulladék tömege 1990-ben még 106 millió tonna volt, a gazdasági szerkezetváltás hatására az összes hulladék mennyisége 1995-ben 90 millió tonnára, 2000-ben 69 millió tonnára, 2012-ben pedig 18 millió tonnára csökkent. Ez a mennyiség azóta nagyjából azonos. Magyarország ugyanakkor eddig is jól teljesített ezen a területen. Másfél évtizede nem növekszik a keletkezett hulladék mennyisége, annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben közel kétszeresére emelkedett a GDP. A lakossági települési hulladék egy főre jutó mennyisége jelentősen elmarad az EU átlagától. Amíg az európai uniós átlag 2018-ban 488 kilogramm/fő volt, hazánkban ennek mindössze 78 százaléka keletkezett. Az egyes hulladékfajták közül 2004 és 2016 között elsődlegesen a mezőgazdasági és az élelmiszeripari, valamint egyéb gazdasági hulladékok mennyisége mérséklődött a legnagyobb mértékben. Az elmúlt időszakban jelentős átalakuláson esett át a hulladékok kezelése is. Az elmúlt években elmozdulás történt a keletkező hulladék mennyiségének mérséklésére, illetve környezetvédelmi szempontból legelőnyösebb, ha csak minimális hulladék keletkezik. Tehát ebből az is következik, hogy célunk az, hogy a hulladékra értékként tekintsünk.
