Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, valamint az egyes felsőoktatási intézmények fenntartóváltásához kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
3711 csak úgy biztosítható, ha a szenátus jogkörei nem csorbulnak, és a rektort továbbra is nyílt pályázat útján, a szenátus javaslatára nevezi ki a fenntartó, határozott időre.” Ez egy hosszú levél, államtitkár úr, én nem kívánom itt az egészet ismertetni, de pontosan erről beszéltem ennek a törvénynek a vitájában és az összes többi, hasonló modellváltáson átesett egyetem vitájában. Pontosan ezért nyújtottam be azt a módosító javaslatomat, és ismételten megtettem a Színművészeti Egyetemmel kapcsolatban is, miszerint a kuratóriumban ex officio, hivataluknál fogva legyenek többségben az egyetem akadémiai választott vezetői, az universitas képviselői, hiszen jómagam mint az Európa Tanács akadémiai szabadságért és egyetemi autonómiáért felelős jelentéstevője és mint a néppárti Jobbik képviselője, nem tehetek másként, mint hogy látom a jeleket. Államtitkár úr itt arra hivatkozott az expozéjában, hogy micsoda fantasztikus kooperációban készülnek ezek az előterjesztések. Államtitkár úr, nekem ez a levél pontosan az ellenkezőjéről tanúskodik, mint ahogy itt az expozéjában ön ezt elmondta, és ez ellen tiltakozom. Ez ellen tiltakozom, és kifejeztem egy válaszlevélben az egyetem vezetésével szemben a szolidaritásunkat a néppárti Jobbik nevében, és a felháborodásunkat, mert ez egy egyértelmű támadás az egyetemi autonómiával és az egyetemi szabadsággal szemben. Azt gondolom, hogy ez egy olyan precedens, ami nagyon jól megmutatja, hogy mindazok az általános jellegű, a magyar felsőoktatás megújítását célzó stratégiai célok, amelyekkel egyetértünk, nem ezen a módszeren fognak sajnos bekövetkezni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Több alkalommal vitatkoztunk már itt erről a témáról, ahogy jobbikos képviselőtársam is elmondta, hiszen amikor az egyes egyetemek modellváltása, fenntartóváltása került ide elénk törvényjavaslatban, akkor mind a magyar felsőoktatás helyzetéről, mind a szükséges innovációról, mindezekről a modellváltásokról több szó esett. Most tulajdonképpen egy általános keretben jogi, technikai módosítások miatt újra ezt a vitát vesszük elő. Ebben a vitában fontos leszögezni minden oldal célkitűzéseit, és hogy mi alapján alkotunk törvényeket a magyar felsőoktatásról, és miért kezdődött el ez az út a modellváltással. A nemzeti kormány számára 2010 óta kiemelten fontos a minőségi, versenyképes közoktatás és felsőoktatás, mert úgy gondoljuk, hogy Magyarország és a magyar emberek jövője alapvetően függ a magyar oktatási rendszer sikerességétől és versenyképességétől. Azt tudjuk, hogy a magyar oktatás mindig is a világ élvonalába tartozott, a Kárpát-medencében született és tanult magyar tudósok, feltalálók, Nobel-díjasok tudományos felfedezéseikkel, találmányaikkal, írásaikkal megváltoztatták a világot; nem kisebbet állítunk: a világ történelmét befolyásolták. Mi, magyarok száz évvel ezelőtt is alkalmazkodni tudtunk a megváltozott világ kihívásaihoz, amikor Klebelsberg Kunó oktatáspolitikájának köszönhetően Magyarország nagyszabású iskola- és egyetemépítési programba kezdett, megalapozva ezzel a korszak gazdasági fejlődését. Most is ilyen gazdasági fejlődésre és gazdasági kihívásokra kell reagálni. 2010 óta az a célunk, hogy hatékony, versenyképes, tehetségeket támogató, innovatív közoktatási és felsőoktatási rendszert építsünk ki. A XXI. század gyorsan változó, globális világában új, korábban nem ismert kihívások jelentkeznek, amelyekre az oktatási rendszernek is meg kell találnia a megfelelő válaszokat. Ismert, hogy Gyurcsány Ferenc és a szocialisták a felsőoktatásban bevezették a tandíjat, eladósították az egyetemeket, a közoktatásban pedig utcára tettek 14 ezer pedagógust, bezártak több mint 100 iskolát, valamint további több mint 700 iskolát vontak össze, amellyel 1000 településen szűnt meg az iskola.
