Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - Közérdekű cél megvalósítását szolgáló beruházásokkal összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
363 Még egyszer mondom, szerintem is konkrétan erre az ügyre készítsenek egy javaslatot, azt mi tudjuk támogatni, hogy ez a kollégium megépülhessen, úgy, hogy minél kevesebb közterülethasználati díjat fizessen, de az, hogy az egész önkormányzati rendszert ezzel ki akarják herélni, az elfogadhatatlan. Köszönöm. ELNÖK: Most visszatérünk normál szót kérő képviselők felszólalásához. Elsőként Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik, parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Türelmesen kivártam a soromat, és némiképp el vagyok képedve kormánypárti képviselőtársaim viselkedésén. Nem akarok erős jelzőket használni, de sajnálatos módon egy elkerülhetetlen vagy talán elkerülhető, de mégis bekövetkezett tragédia kapcsán, amit önök érvelés szintjén műveltek, az egészen gyomorforgató, visszataszító. Ez a javaslat, amelyik előttünk fekszik, ha jól látom, nem egy leégett kollégium helyzetének a rendezéséről, újjáépítéséről szól - ugye, ebben megegyezhetünk? Ha esetleg nincs igazam, akkor jelentkezzenek, kiabáljanak be nyugodtan, dobáljanak kavicsokat vagy szóvirágokat, mindegy nekem, csak jelezzenek! Ugye, tehát ez nem egy kollégiumról szól? ELNÖK: Nekem nem, ugyanis kavicsot nem lehet dobálni! (Derültség.) Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tudom, elnök úr, értettem. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Ez nem párbeszédes műfaj!) Nem párbeszédes műfaj, de akkor is el kell hogy mondjam, egész egyszerűen nem az fekszik előttünk a papíron, amiről a kormánypárti képviselőtársak beszélnek. Értem én, hogy ezt a Magyar Nemzet, a Hír TV és egyéb hazugsággyárak, akik sorra vesztik a sajtópereket, úgy fogják lehozni, hogy a kormánypárti hősök megint milyen jól kiálltak nemzetünkért, miközben pont az ellenkezője igaz ennek. De beszéljünk arról, ami a papíron van! Hölgyeim és uraim, ha önök visszavonják ezt az előttünk fekvő furcsaságot, és benyújtanak egy valódi törvényjavaslatot, egy értelmeset, amely erről a helyzetről szól, vagy a tűzkár által akármilyen szinten sújtott épületek helyzetének rendezéséről, rekultiválásáról, akár a khr-ről, vagy bármely más érintett részegységről, én biztos, hogy támogatni fogom, de nem ez van előttünk. Az a helyzet, hogy önök nem egyedi döntést akarnak hozni, hanem egy tragédia kapcsán, amögé elbújva a saját feltételezhető jó ismerőseik, üzlettársaik kivitelezési munkálatait akarják megkönnyíteni. S ezért mondom azt, hogy gyomorforgató, mert ha nem az önök feltételezhető, jó kapcsolatban lévő üzlettársai, építtetői lennének azok, akik kivitelezőként itt megjelennek, akkor szerintem nem lenne vita közöttünk. Én azt is tudom egyébként támogatni - ez egyéni álláspont, nem egyeztettem a frakciómmal és másokkal sem -, hogy a leégett kollégium kapcsán a kerületi önkormányzatot ne illesse meg ez az érintett díj, de mondjuk, más kiemelt beruházások kapcsán, ahol egy sportcsarnokról van szó vagy egy állami intézet költöztetéséről, ott igenis, azért valamifajta kompenzációra számíthasson az érintett önkormányzat. Még egy egyszerű példával élve, egy ilyen építkezést követően, ha a környéken működő boltosok megkeresik az érintett önkormányzatot, hogy rekultiválni kell a területet, akkor legyen, aki fizesse ezt a számlát. Sőt, nekem még az is megfelelne, ha önök, mint a nagy állampárt, létrehoznának egy olyan állami intézetet, amihez lehetne ilyenkor fordulni, hogy igen, engem az építkezés miatt ilyen és ilyen kár ért, tessék kompenzálni! Csináljanak egy ilyen nagy állami vállalatot nyugodtan, ha odafordulhatnak az érintettek, szerintem az is elfogadható megoldás lesz. De az a trójai faló, amit itt letettek elénk, miszerint egy elképesztő tragédiára hivatkoznak, és közben egy, az egész ország jövőbeni sorsára kiható olyan változtatást eszközölnek, amely az önök jó ismerőseiknek
