Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3608 szempontból megítélhető a kár nagysága, azt is el tudom képzelni, hogy az eljárás során legalább az állam egy előleg erejéig helytáll. Ennél emberbarátibb, ennél polgárbarátibb gondolkodás nincs. Számomra azért nagyon fontos, hogy a sértettek úgy érezzék, hogy ők az állam felfokozott védelme alatt állnak, nagyobb védelme alatt állnak, mint a bűnelkövetők, mert ma a magyar társadalomban még nagyon sokan úgy érzik, hogy a bűnelkövetőknek több joga van, mint a sértetteknek, tehát ez az abszolút védelem és abszolút felelősségvállalás egy olyan teljesen koherensen kiteljesedett áldozatvédelmi rendszer lenne, amely, azt gondolom, a kormány számára rendkívül sok pozitívumot tudna hozni. Száz szónak is egy a vége, köszönöm a javaslatot. Természetesen megszavazzuk. Nagy tisztelettel azt kérem az igazságügyi kormányzattól, hogy a felvetéseimet fontolja meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a DK soraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalásokra van lehetőség, amennyiben kívánnak ezzel élni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Megadom a szót Hajas Barnabás államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, amelyek a vitában elhangoztak. Én ezekre alapvetően szeretnék is reagálni, mert meggyőződésem szerint nagyon fontos kérdéseket érintettek, és lehet, hogy kicsit a jogrendszerben meglévő eszközökre történő figyelemfelhívással tudom segíteni a képviselő asszonyok, illetve a képviselő urak munkáját. Kicsit úgy érzem magamat, mintha végtelen ciklusba kerültünk volna Gyüre képviselő úrral a 2016-os börtönzsúfoltságos szabályozással kapcsolatban. Mindig elmondja, hogy miért nem szavazta meg a Jobbik. Nekem meg nincs más választásom, hogy most már végre elmondjam, hogy miért került sor arra a szabályozásra, mert folyamatosan félreértések merülnek fel. Tudni kell, hogy 2010et követően - annak ellenére, hogy a szabályozás nem változott meg érdemben - kialakult egy, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt zajló olyan fogvatartási körülményekkel összefüggő eljáráscunami, amely jelentősen megterhelte volna a központi költségvetést, és ahhoz képest született egy sokkal egyszerűbb és egyébként a költségvetés számára sokkal kedvezőbb eljárásrend. Azt korábban is elmondtuk, hogy azt nem feltételeztük volna, hogy ez a lehetőség is olyan szintű kihasználtságra tesz szert, mint amilyenre tett, és azt meg végképp nem feltételeztük, hogy a megítélt kártalanítások jelentős része nem az áldozatokhoz kerül. Az áldozatokhoz mintegy 10 százalék jutott. Emlékeztetni szeretném a tisztelt Házat arra, hogy a kártérítés és a sérelemdíj az áldozatokat illeti, illetve érinti; a terhelteket, amennyiben elhelyezési körülményeikkel összefüggésben ez felmerül, kártalanítás illeti meg. Ennek a polgári jogi dogmatikai alapjaiba nem szeretnék belemenni, de jelentős különbség van a kettő között. A büntetőeljárások gyorsítása egyébként az új Be. elfogadásával és annak hatálybalépésével megtörtént, olyannyira, hogy az új Be. hatálya alatt zajló büntetőeljárások több mint fele már az előkészítő ülésen, illetve más egyszerűsített eljárásban kerül elbírálásra és jogerősen befejezésre. Tehát azok a tapasztalatok, azok a percepciók, amelyek korábban az elhúzódó büntetőeljárásokra vonatkoztak, ezek az új Be. hatálybalépése óta nem egészen, illetve egyáltalán nem írják le a kialakult helyzetet. Fontos megjegyezni, hogy a polgári jogi igény büntetőjogi marasztalás esetén sem évülhet el a büntetőeljárás tartama alatt, illetve az elévüléssel kapcsolatban, a polgári jogi követelések elévülésével kapcsolatban majd fogom mindjárt idézni a Ptk.-t is, de itt felmerült, hogy miért is volt szükség arra a szabályozási megoldásra, hogy valamiféle egyszerűsített, valamilyen gyorsított per szabályait alkossa meg a jogalkotó. Fontos tudni, hogy minden időszakban, korszakban időről időre fel szokott merülni az igény valamilyen gyorsított, valamilyen egyszerűsített eljárási szabályok
