Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3609 megalkotására. Magyarországon egyébként a modern polgári per alapjait egy gyorsított pert létrehozó jogszabály, a sommás eljárásról szóló 1893. évi 18. törvénycikk teremtette meg, de a régi Pp. hatálya alatt is ismert volt egy gyorsított pertípus; ezt kis perértékű perekként ismerjük, ugye, 2008-tól létezett a Pp.-ben. Hangsúlyozni kell, hogy a Pp.-t kell alkalmazni ezekben az eljárásokban, tehát a gyorsított per esetén is Pp.-vel, Pp.-szabályokkal kell működni, csak az ahhoz képesti különös, vagy ha tetszik, speciális szabályokat állapítja meg a javaslat. Gyorsan meg kell jegyezni, hogy hasonló megoldások egyébként egyes ágazati törvényekben lévő különleges perekben is megjelennek, tehát e tekintetben nem lehet a javaslatot unikálisnak tekinteni. Az eljárás speciális célja miatt indokolt az osztott perszerkezet mellőzése. Ugyancsak a meglévő előzményi iratok miatt indokolt az osztott perszerkezet mellőzése, és ez rögtön válasz arra, hogy a folyamatban lévő perekben miért nem lehet ezt a gyorsított eljárást használni, mert ott az osztott perszerkezet miatt teljesen más eljárási rezsimmel már folyamatban van maga a per. (12.20) Hangsúlyozni kell, hogy a büntetőeljárásban is - és ezt az expozéban is említettem, és ez részben Varga-Damm képviselő asszonynak is szól - érvényesíthető a polgári jogi igény. Az expozéban utaltam arra, hogy bár biztosított a Be.-ben ennek a lehetősége, annak kihasználtsága láthatóan nem megfelelő. Az új szabályozási rendszer kidolgozásáig meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy már jogerősen elbírált bűncselekmények vonatkozásában is egyszerűsített szabályok érvényesülhessenek. Ebből egyértelműen következik, hogy a büntetőeljárási szabályok felülvizsgálata a polgári jogi igény érvényesítése tekintetében folyamatban van, azon az igazságügyi kormányzat dolgozik. Tehát ez a jelenleg tárgyalt gyorsítási lehetőség azoknak biztosított lehetőséget, akik nem érvényesítették polgári jogi igényüket. Idézném a polgári törvénykönyv Hatodik könyv 533. § Elévülés című rendelkezésének az (1) bekezdését: A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évült. A büntethetőség elévülését az ítélethozatal megszakítja, tehát a jogerős ítéletet követően legalább öt évig indítható ilyen per. Ez azt jelenti, hogy ez egy jelentős lehetőség az áldozatok számára. Hangsúlyozni kell, többször szóba került az áldozatsegítéssel, áldozatvédelemmel kapcsolatos szabályozásnak a kérdésköre - ezt részben Gyüre képviselő úr, de emlékeim szerint talán Varga képviselő úr, Sebián-Petrovszki képviselő úr és Varga-Damm képviselő asszony is előhozta -, nyilvánvalóan az áldozatsegítésnek a rendszerét, az áldozatsegítést egységes rendszerként kell tekintenünk, figyelemmel kell lenni a jogi segítségnyújtásról szóló törvény szabályozására, az áldozatsegítésről szóló törvény rendelkezéseire. Ennek megfelelően a bűncselekmények áldozatai kedvezőbb feltételekkel kerülnek elbírálásra abban az esetben, ha jogi segítséget igényelnek, ennek megfelelően a jogi segítségnyújtási törvény, illetve az áldozatsegítésről szóló törvény rendelkezései alapján nagy valószínűséggel egyébként jogosultak lesznek valamilyen peres segítségre is. Sebián-Petrovszki képviselő úr kérdései közül egyet nem válaszoltam meg: a javaslat egyeztetve lett az OBH-val, tehát eleget tett az előterjesztő a Bszi. szerinti egyeztetési kötelezettségének. Végül, de nem utolsósorban még egyszer Varga-Damm képviselő asszony felvetései közül egyvalamit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az áldozatsegítéssel kapcsolatos álláspontot már elmondtam, azt egységes rendszerként kezeljük, azt, hogy folyamatosan nyomon követjük az áldozatsegítés intézményrendszerének az érvényesülését, és a szükséges intézkedéseket megtesszük annak érdekében, hogy ha tetszik, holisztikus szemlélettel a bűncselekmények áldozatainak jogérvényesítésére is figyelemmel legyünk. De ezzel kapcsolatban az az elmaradt vagy hangsúlyozandó elem, amit ki kell emelni, hogy a leghatékonyabb polgári jogi igényérvényesítés a büntetőeljárás keretein belül kell hogy megtörténjen. Épp ezért biztosítja ma is a büntető eljárásjogi törvény, és épp ezért, mint említettem, folyamatban van azon szabályozás kialakítása, hogy valóban
