Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - Közérdekű cél megvalósítását szolgáló beruházásokkal összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
358 (16.30) És most mit látunk itt mindennap, minden héten a parlamentben? Ha bármilyen, önkormányzatokkal összefüggő módosítási szándék egyáltalán felmerül, vagy mint ez esetben, a parlament asztalára kerül, akkor azonnal beindul a hisztériakeltés, és önök arról beszélnek, hogy na, most ezzel az intézkedéssel az önkormányzatok teljes mértékben ellehetetlenülnek, és akkor itt összedől a világ; úgy, hogy egyetlenegy olyan javaslat van, vagy került az asztalra - az egyébként még nincs a parlament előtt, ha bekerül a parlament elé, akkor ezt is lehetőségük lesz önöknek megvizsgálni -, ugye, az iparűzési adó átalakítása volt az, ami a kormánypárti képviselők ellenkezését is valóban a nyilvánosság előtt kiváltotta. Az egy versenyképességi kérdés, majd ott a versenyképességgel összefüggésben a kormány letesz egy javaslatot az asztalra, és ha ez így alakul, akkor az Országgyűlés tud dönteni, de ezt leszámítva olyan módosítás nem volt a parlament előtt, nem került a parlament elé, vagy nem merült fel, amely az önkormányzati finanszírozási rendszer alapjait érintette volna. Hajdu képviselő úr említette az építésügyi hatósági jogkörök átalakítását, ami nem a finanszírozást, hanem a hatáskörök kérdését jelenti, itt is egy teljes féleértés van. Hát, az építésügyi hatáskör egy államigazgatási hatáskör volt, az egy állami feladat volt. Az összes tankönyvben, még az 1990 előtti tankönyvekben is, ha kinyitja őket, ezek az építésügyi feladatok ott szerepelnek az állami feladatoknál. Az kétségtelenül igaz, képviselő úr, hogy ezeket a feladatokat az állam az önkormányzat szervezetén keresztül látta el, mert az volt a döntés, hogy bizonyos szempontból, akár munkaszervezési, akár ezer más szempontból ez egy racionálisabb dolog. De hogy az állam ezeket az építéshatósági feladatokat, amelyek állami feladatok, kivel láttatja el, a kormányhivatallal, a járási hivatallal, vagy a helyi önkormányzatnak azzal a tisztségviselőjével, aki ezen minőségében mint állami alkalmazott jár el, őt akkor építéshatósági kérdésekben a polgármester nem utasíthatta. Tehát az nem egy polgármesteri döntés. Ha a képviselő úr tud arról, hogy ilyen építéshatósági kérdésekben eddig a polgármester vagy a képviselő-testület, vagy az önkormányzat utasította a jegyzőt, akkor az bűncselekmény, akkor tegyen feljelentést. Mégis, amikor itt végigtárgyaltuk ezt a módosítást, akkor ugyanezeket a paneleket hallottam önöktől, pontosan ugyanezeket a paneleket. A másik ilyen dolog a tömegközlekedés finanszírozása. Karácsony főpolgármester úr egy teljes PR-kampányt épített erre - ő, mondjuk, mindennap valamire felépít egy PR-kampányt -, neki hetekig az volt a PR-kampánya, hogy összedől Budapest tömegközlekedése, és a kormány nem foglalkozik a tömegközlekedéssel és a budapestiekkel azért, mert előírja azt, ami egyébként egyértelművé teszi azt, ami egyébként eddig is törvényi szinten rögzített volt, hogy azt a bevételt, ami a központilag átadott bevételekből törvény alapján jár az önkormányzatoknak, elsődlegesen az egyébként önkormányzati felelősségi körbe tartozó tömegközlekedés finanszírozására kell fordítani. (Nacsa Lőrinc: 150 milliárd!) És 150 milliárd forintról van szó, mondja Nacsa képviselő úr. Tehát hol van itt a skandalum? Hol van itt az önkormányzati rendszer kivéreztetése? Miközben mi a Miniszterelnökségen folyamatosan odafigyelünk arra, hogy például Budapest főváros esetében minden fejlesztés, amely Budapestet érinti, az a Közfejlesztések Tanácsa előtt menjen, és hogy azokat a fejlesztéseket pedig, amelyeket az újonnan megválasztott főpolgármesteri stáb nem támogat, nem engedjük tovább. Úgyhogy szerintünk nincs értelme a kultúrastopnak, nincs értelme a színházstopnak, és nincs értelme a kórházstopnak. Én mélységesen nem értek egyet ezekkel a döntésekkel, amelyeket az újonnan megválasztott főpolgármester hozott, de vállaltuk azt kormányzati oldalról, hogy olyan állami beruházást, állami pénzből megvalósuló beruházást nem fogunk engedni, amely nem bírja a főpolgármester vagy pedig az érintett kerületi településvezetők támogatását. Ez a rendszer úgyahogy, de jelen pillanatban működik. Na most, amit Kocsis-Cake képviselő úr mondott, meg erre Csárdi képviselő úr is utalt az érintett beruházások felolvasásával, hát azért itt nem vad beruházásokról van szó. Itt pontosan olyan típusú beruházásokról van szó, amelyek közcélt szolgálnak, amelyek a törvényben, a 2006. évi LIII. törvényben meghatározottak szerint kiemelt közérdekűnek minősíthetők. Ezek különös módon
