Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
3166 Megkérdezte Mesterházy Attila, hogy hol van a 14. havi nyugdíj. Ugye, azért érezzük annak a diszkrét báját, hogy annak a pártnak az egyik szónoka kérdezi a 14. havi nyugdíjat, aki egyébként a 13. havi fizetést és nyugdíjat habozás nélkül eltörölte? De egyébként válaszoltunk erre, hiszen a rezsicsökkentés politikája, ha valaki megnézi a családi költségvetéseket és kiadásokat, mentesítette a családokat és a nyugdíjasokat is egy egyhavi rezsi befizetésétől. Tehát nem 13. havi nyugdíjnak nevezve adta vissza a Fidesz a 13. havi nyugdíjat és 13. havi fizetést, hanem a rezsicsökkentésen keresztül ennyi kiadástól mentesítette a családokat, amit ilyen értelemben ők jövedelemnek érzékeltek. (Z. Kárpát Dániel: Te is érzed, hogy izzadságszagú.) És most, kedves Mesterházy Attila, a miniszterelnök - bizonyára észrevette - meghirdette azt, hogy évente lépésenként a 13.-nak nevezett, most már így hívják, nyugdíjat is vissza fogjuk adni. Ezt önök törölték el, úgyhogy majd bizonyára ön (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Az elnök csenget.), amikor ennek a programnak a végére érünk, elégedetten fog az asztalra csapni, ha akkor még az MSZP a parlament tagja lesz, és mondja azt, hogy köszöni szépen, mert lám-lám, mégiscsak teljesült az, amit ön hiányolt. Többször felmerült itt az a kérdés, hogy ez az egész illetékeltörlés a tehetősebb családoknak kedvez, mert azoknak nagyobb a vagyona. Sőt, Szakács képviselőtársam még mindenfajta ilyen vagyontrükközést meg -kimentést is emlegetett. A helyzet az, hogy nem ismeri a magyar valóságot, aki ilyet mond, mert számtalan remek ügyvéd dolgozik azon, hogy ezeknek a gazdagoknak a számára, akik meg tudják fizetni, hogy tudja megoldani ennek az illetéknek az elkerülését. Most nem akarok senkinek se tippeket adni, de ha esetleg tájékozódni akar az ügyben, kérdezze meg Gyurcsány Ferenc ügyvédjeit, hogyan kell azt csinálni, hogy a nagy értékű csillár, ami a szemlőhegyi palotában van meg az uszoda - hogy, hogy nem, mégsem fizetett áfát; hogy kell azt megoldani trükkökkel, hogy a Fittelina Kft.-n keresztül ezeket el lehessen sikálni. Vagy kérdezze meg Gyurcsány Ferencet arról, hogy kell megvenni egy kádkőgyárat nulla forinttal. Mert ő erre is képes volt. És tényleg nem akarok tippeket adni senkinek, de az a helyzet, hogy nem is kell annyira bonyolultnak lenni, ha valakinek van pénze megfizetni ezeket az ügyvédeket, akkor ki fogja tudni kerülni a 18 százalékos illeték fizetését, ingatlanalapok létrehozásával, kft.-nek való átjátszással, értékpapír-átjátszással, ami viszont ilyen értelemben nem illetékköteles. Azok nem tudják megfizetni ezeket az ügyvédeket, akik átlagos élethelyzetben vannak. És Magyarország, ezt is lehet tudni, egy speciális ország a tekintetben - ez statisztika, tehát az átlagról beszélek -, hogy a magyar embereknek a nem mobilizálható vagyona és a készpénzvagyona közötti különbség sokkal nagyobb, mint az európai átlag. (13.30) Ennek az az oka, hogy Magyarországon a lakáscélú, tehát nem befektetési, a lakáscélú ingatlanoknak a 90 százaléknál nagyobb része magántulajdonban van. Ez Németországban 30 százalék alatt van. Tehát a magyar embernek az az átlagos helyzete, hogy ugyan nagy értékű vagyonban lakik, mert valahogy magántulajdonában álló lakás van, de ehhez a vagyonmértékhez, ehhez a vagyonnagysághoz mérten a készpénzvagyona vagy a mobilizálható vagyona sokkal kevesebb, arányát tekintve. Éppen ezért ez a javaslat az átlagembernek kedvez, hiszen csak egy átlag élethelyzet: valaki az 50-es években megkapta lakáskiutalásként a II. kerületi bérházban a lakását, aztán a rendszerváltás kapcsán ezt megvehette az akkori értékbecslés 40 százalékának a 10 százalékáért. Mindenki megvette, hiába tudtuk, hogy a rendszerváltáskor ebből a bérlakásból, köszönhetően a szocialista rendszer nagyszerű gazdaságpolitikájának és lakáspolitikájának, akkori áron számolva ezermilliárd forint felújítás hiányzott. Magyarul: igazából nagyon lepusztult állagú bérlakásállományról volt szó, mert az állam elvenni el tudta, de nem fordított a fenntartására megfelelő összegeket. És most ezek a lakások adott esetben nagyon sokat érnek, és arról van szó, hogy van egy nyugdíjas, akinek van 150170 ezer forint nyugdíja, és él egy százmilliós lakásban. De ez egy átlagos helyzet, és az utódai sem feltétlen gazdagok, viszont a százmilliós értékű valamikori bérlakásnak, amit megvettek nagyon
