Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2408 pillére a szakképzés 4.0 stratégia, amelyet tavaly ősszel ismerhettek meg. Arra épül a felnőttképzés stratégiája is. Ezzel összefüggésben nagyon fontos azt is elmondanom arra a felvetésre, hogy nem konzultáltunk a felnőttképzési törvény átalakításáról, de, minden szakértőt bevontunk, és minden érdekképviseletet bevontunk. Létrehoztunk egy Szakképzési Innovációs Tanácsot, ott a felnőttképzési stratégia minden elemét végigbeszéltük a szakértőkkel. Egyeztettünk az ágazati készség tanácsokkal, ahol megint csak a szakma és a piaci szereplők képviseltetik magukat ágazatonként, valamint a felnőttképzőket tömörítő szervezetekkel. Tehát mindenki számára világosnak kell lennie az iránynak, és a részleteknek is. A stratégia időszerűségét innentől kezdve én elismertnek vélem, pontosan azért is, mert a felnőttképzési stratégia átalakításával utol szeretnénk érni a szakképzési stratégia átalakítását. Azt értem, hogy vannak sürgős feladataink, ezen dolgozunk is, és hamarosan ezt látni is fogják, hogy olyan képzések fognak megjelenni, amelyek a kontaktprotokollok betartásának igényéhez alkalmazkodva távoktatásban, e-learning képzés formájában biztosítanak lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság struktúraváltását teljesíteni tudjuk, és azoknak, akik adott esetben ebben az időszakban elveszítették a munkájukat, struktúraváltó képzéseket biztosítsunk, amelyek elvégzésével akár 60-80 százalékkal is növekedhet majd a bérük új munkahelyeken, új munkakörben elhelyezkedve. A második fontos kérdés, ami itt felmerült, az, hogy hogyan ingadozik a felnőttképzésben részt vevők aránya. Valóban, a statisztikai módszertan azt mutatja, azáltal, hogy a közfoglalkoztatásból egyre többen kerültek ki az elsődleges munkaerőpiacra, a felnőttképzésben a statisztikák szerint részt vevők aránya csökkent. Most az a helyzet, hogy itt valóban egy statisztikai módszertani probléma van. Németországban sem több 8 százaléknál a felnőttképzésben részt vevők aránya - ehhez nagyon közel kerültünk -, a skandináv országokban pedig 30 százalék. Ez azért van, mert Németországban nagyon magas a vállalati belső képzések aránya. Ez nálunk is igen magas, mert a mi gazdaságszerkezetünk a németéhez áll közelebb, és az az átalakítás, ami a felnőttképzés adatmódszertanában, adatfelvételi rendszerében bevezetésre kerül, pont azt a célt fogja szolgálni, hogy valós képet kaphassunk arról, hogy hányan vesznek részt képzésekben. Mi azt gondoljuk, hogy ha ezekből a közfoglalkoztatottakból elsődleges munkaerőpiacon dolgozó válik, és ők vállalati belső képzésben vesznek részt, és ezért nem jelennek meg a statisztikákban, az kisebb probléma, minthogyha a közfoglalkoztatásban maradtak volna vagy munkanélkülivé váltak volna, de bekerültek a munkaerőpiacra. Ez az irány. A harmadik fontos kérdés, amit többen is említettek, a munkaerőpiaci előrejelző rendszer, hogy ez hogyan is fog kinézni. Akkor mondanék egy-két részletet ezzel kapcsolatban. Azért azt ne felejtsük el, hogy többen hivatkoztak a 2010 előtti munkaerőpiaci előrejelző rendszer működésére, amikor lehet, hogy volt valamilyen előrejelző rendszer, csak munka nem volt. Most mi egy olyan munkaerőpiaci előrejelző rendszert szeretnénk kialakítani, ami adatalapú. Egyrészt a globális megatrendekre építünk, megnézzük azt, hogy a világban mit mondanak a nagy szakértők, az elemzőházak, akik és amelyek azzal foglalkoznak, hogy merre megy a világ, mik lesznek az új szakmák. A másik, hogy van egy úgynevezett ágazati kapcsolatok mérlege modell, ami azt mutatja meg, hogy hogyan változik egy ország ágazati szerkezete, struktúrája. Ebből a dinamikából tudunk következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy melyek lesznek a jövő szakmái, hogyan alakulnak át a foglalkozások Magyarországon. A harmadik: a NAV-adatokból anonim módon, anonim elemzéssel meg tudjuk azt állapítani, hogy hol, mely szakmákban emelkedik a leggyorsabban a bér, vagy hol van nagy fluktuáció. Vélhetően ott hiányszakmákat figyelhetünk meg, vagy hiányszakmákra figyelhetünk fel, és minden ilyen big datára épülő, adatalapú elemzést, ami kreativitást, innovativitást igényel, alapul fogunk venni a munkaerőpiaci előrejelző rendszernél. Említették többen, hogy a helyi szereplőket is be kell vonni a munkaerőpiaci igények meghatározásába. Erről szól majd a munkaerőpiaci előrejelző rendszer kvalitatív része, amikor is az
